Filep Tamás Gusztáv, Szőke Edit (válogatta és összeáll.): A tölgyerdőre épült város. Felföldi tájak, városok

Passuth László: Az örök Sáros

sárosi vidéken, hamar iskolapélda lesz. A kastély szárnyain csipkés oromzat jelenik meg, fülkés, festett díszítéssel ékeskedő attika, a fülkékben gyönyörű kétszínű sgraffitórajzok, melyek mindmáig megőrizték a XVII. sz. eleji magyar huszár, lantos, nemesúr, úrasszony hamisítatlanul ábrázolt alakjait. Talán itt nyer először polgárjogot a sárosi reneszánsz művészi sajátsága, a sgrafitto, mely Fricsről szétszéled gyors egymásutánban megyeszerte, s telehímezi a vidéki kastélyokat ugyanazokban az évtizedekben, amikor már egész Európában a barokk váltja fel a reneszánsz tiszta, egyszerűbb kifejezésmódjait. Hufnagel, a holland karcoló reánk hagyta az egykori Nagysáros várának képét. Magas oromfalú, csipkézett pártájú sajátos felvidéki reneszánsz erődítményt látunk, mely árkádokkal, csipkékkel tagolja a templomtoronynak felső ízét s maga után hagyja a liliom-toronynak kedves, poétikus nevét. Ez a szelíd báj lágyítja meg a bástyafalak komorságát, körülveszi a városok székesegyházait és főtemplomait, de jut belőle még a göröghitűek zsindelyes, ódon istenházaira is, melyek itt, Sárosban nem válnak el annyira a nyugati, európai formáktól, mint keletebbre épült, bár rítusban egyező templomtestvéreik. A táj szelíd, majdnem álmodozó. Ez a halk poézis üt át II. Rákóczi Ferenc dekrétumán, melyet a zborói hársak alatt — „datum sub centum tiliis" szentesít. Míg Buda és Erdély majdnem két századon át nyögik a történelmi erők vonulását — a tartós békétlenség korszaka Sárosban aránylag rövidebb ideig tart. Caraffa rémnapjai úgy dobbannak be a józan érvekre hallgató, megfontolt világba, mint váratlan megpróbáltatás korszakának kezdete. Ekkor lángol fel a sárosi végeken Thököly kurucvilága, s talán akkor ébred legtisztábban Sáros bő, epikus magyarságának öntudatára, melynek folyamata a levelesládák bőséges, gyönyörű magyarsággal írt emlékanyagából tisztán nyomon követhető. A sárosi urak, akiknek eddig mindig csak a garázda volt ellensége — legyen az vallon kapitány vagy erdélyi zsoldban álló hajdúvezér —, most töretlen hűséggel sereglenek a Nagy Fejedelem libertás-zászlói alá, s a Rákóczi-féle katonalajstromokban személy szerint szerepelnek a vármegye összes nemesei. Majtény után a király hűségére tért vármegye újból a bölcs, békés kiegyenlítődés kevert fajtájú világa lesz. A XVIII. század közepén az urak szava már négy rekesztékre is jár. A latin a magyar és lengyel urak parádés, egymás közötti nyelve, mely sajátos sárosi fordulatait veszi fel olyankor, amikor kikívánkozik a szelíd horatiusi méhesekből s szétárad a megyeháza politikai vitáiban. Egymás közt — persze — magyarul beszélnek, de sűrűn megtűzdelve ódon, deákos fordulatokkal, 68