Filep Tamás Gusztáv, Szőke Edit (válogatta és összeáll.): A tölgyerdőre épült város. Felföldi tájak, városok
Filep Tamás Gusztáv: Utószó
Az emberi közösségek aránya igen különböző, és ennélfogva különböző az exisztenciális érdekű történelem irányulása is. Közvetlen emberi kapcsolatot találhat a történész'az egész világ' hatalmas arányú történetéhez ugyanúgy, mint egy apró helységéhez.Minden embert illet a 'legnagyobb ', a 'világtörténelem ', hiszen a folyamatosság sajátlagos törvényei szerint éppen az embert festi. De minél inkább szűkül a kör, mennél zártabb a történeti szemlélődés célba vett tárgya, annál inkább játja át a történelmet az élet melege. Nem tekintve a biográfia sajátos esetét: 'legkisebb' kétségkívül a családtörténelem s a helytörténelem. A kutatót — ha valamilyen módon hozzátartozik tárgyához — itt tüzelheti legforróbban exisztenciális érdeke. Sosem ízlelte meg az efféle kutatás izgalmait az, aki indítékául a 'kegyeletet' nevezi meg. A kutató láza úgy aránylik a kegyességhez, mint a tüzes iQú szerelme az aggszűz jótékonykodásához." A kötet összeállítása során föl sem merülhetett minden egyes város, mindegyik kistáj bemutatásának igénye, hiszen — az összegyűlt, műfajilag változatos anyag ismeretében mondjuk ezt — nyilvánvaló minőségi engedményeket kellett volna tennünk. Jellegzetes területek és települések, településtípusok bemutatására törekedtünk tehát. A hiányok egy részét átfogóbb jellegű szóvegekkel véltük kipótolhatni. Örömmel vennénk, ha az olvasó hiányolná a könyvből szülőföldjét vagy a számára rokonszenves városokat — ez talán arra késztetné őt, hogy maga gyűjtse össze az arra vonatkozó publikációkat. A kiadóval közösen megállapított terjedelem is kötött minket. így például csak nagyon indokolt esetben szerepeltethettünk két írást egy-egy városról. így kellett többek között kihagynunk Peéry Rezső Pozsonyról, Molnár Ferenc Érsekújvárról, Ásgúthy Erzsébet Eperjesről szóló szövegeit. Felvettünk viszont olyan írásokat, Schöpflin Aladárét, illetve Cs. SzabóSzlovenszkói őrség című esszéjét, amelyek áttételesebben kötődnek a tájhoz. De a környezet, amint talán utaltunk rá, az ember révén válik fontossá. S gondot viseltünk arra, hogy egy nem mereven értelmezett, de nagy vonalakban egységes magatartástípus rajzolódjon ki a munkából: a két világháború közötti demokratikus szlovákiai magyar értelmiség magatartása. Lehet, hogy nem mindenki tekinti tárgyszerűnek néhány írás vitathatatlanul magyar nemzeti terminológiáját. A bécsi döntés utáni határváltozások adtak módot a magyarországi sajtóban a régió 206
