Filep Tamás Gusztáv, Szőke Edit (válogatta és összeáll.): A tölgyerdőre épült város. Felföldi tájak, városok

Jócsik Lajos: Egy városképhez

a háza homlokzatára mintázza, s a tóparti és kertaljai szomorúfüzeket rávési a keresztekre. De az embernek a tájjal való kapcsolata nem csak egyirányú. Ez a kapcsolat nem indul ki csupán a tájból az ember felé. Mert az emberből is hatóerők, az alkotó munka gazdagsága indul ki, s ráhat a környezetére. Az ember termelőmunkájával visszahat a környezetre és megváltoztatja annak képét. A megélés kényszere ugyanis a termelőformák megváltoztatásához vezet, az új termelőkultúra pedig a táj arculatát változtatja meg. Kertek emelkednek mostanság itt-ott a határban, melyek tavasszal új színeket, nyáron új örömöket adnak az embernek és új kapcsolatba állítják környezetével. így folyik itt az élet, az ember és természet kölcsönös hatása jócskán érezhető. Nagyjában amolyan „érmelléki" világ ez, mely most van ébredőben. Az itt élő emberek közül vannak, akik elvágyódnak az „ér mellől", rossz tudatosítással nyűgnek érezvén az élet lassúbb érverését, irtóznak a portól, remegnek a sártól és a komplikált nyugtalanságok hiányától. Vannak azonban, akik vágynak és visszavágynak az „érmellékre", hogy segítsenek felébresztésében. 3. AZ ELSŐ OSZTÁLY „Tudod, mi csak harmadosztály vagyunk", hallottam sokszor az otthoni környezetben, amikor valakinek, az apámnak vagy anyámnak eszébe jutott társadalmi helyzetünk, s amikor egy-egy sötétebb pillanat azt súgta, hogy a társadalmi lentről, ahol éltünk, végképp lehetetlen felemelkedni. S én hányszor gondolkodtam ezen! Gyerekfővel, amikor a társadalmi tudatosság csak érzelmi affekciók formájában nyugszik valahol a tudat legalján, a világnézeti szunnyadások idején, megmásíthatatlan ügynek tartottam ezt a társadalmi sorrendet és beosztást. Nem volt komoly ellenvetésem, csak olyasvalamit éreztem néha, hogy nemzeti büszkeségünket és felkokárdázott ösztöneinket mennyire feszíti, hogy a magyar igazság három s hogy a tánc is három, de társadalmilag a harmadik helyen lenni, mélységes megaláztatást jelent. Később már szociológiai ismereteim tanítottak ki, hogy a magyar harmadosztály olyan szociális mélységet jelent, amelyet a társadalomtudomány proletár vagy proletariátus megjelölése csak halványan tud kifejezni. S egészen biztos, hogy ez csak a mi külön közép-európai és magyar világunkban van így, magyar specialitás ez, éppen úgy, mint 187