Filep Tamás Gusztáv, Szőke Edit (válogatta és összeáll.): A tölgyerdőre épült város. Felföldi tájak, városok

Vájlok Sándor: Mátyusföld

helyen állandóan gazdagodnak, szereznek, vagy megtartanak. Az elosztódás ellen az egykével védekeznek. Anyagi fellendülésükre, prosperitásukra mutat a falusi hitelszövetkezetek kedvező forgalma, a mátyusföldi községekben több a betét, mint a kihelyezés. A gazdák évi tőkeforgalma 70-90 ezer cseh korona volt eddig. A kisgazdaréteg jóval gyengébb, és mindenütt kipusztul. A gazda­eladósodások ebben a rétegben a gyakoribbak. Kevés a földje és nagy a családja, több a gondja, mint a pénze. A lakosság 60%-a földmunkás. A felsőbb réteg gazdagságával ennek az alsó rétegnek a szegénysége vitatkozik. Nagy számukat a munkapiac nem tudja felvenni, pedig családjuk csaknem mindenütt népes. A mátyusföldi család az ő érdemük folytán 4-5 tagú még most is. A határ, a föld ma már nem tudja nekik megadni a mindennapi kenyeret, ruhát, télre cipőt, búcsúra pénzt, bort és vigasságot.' Pénztelenségükben elsodródnak a paraszti életformától, városlakók lesznek, vagy pedig kapának, kaszának és az ekeszarvának mondják fel az évszázados szerződést, és ipari szerszámot vesznek kezükbe. Viaskodnak az élettel, de annyi erő és értelem mindig van bennük, hogy alul ne kerüljenek. Ezt az értelmet értettem akkor, amikor a népesség-fejezet bevezetésé­ben a lakosságot a földnél is értékesebbnek mondottam. Erre politikai helyzete is kiművelte. Csák Mátétól kezdve ellenzékben volt, később halálraszánt híve Kossuth Lajosnak. Még haló porában is. Mindig ellenzéki képviselőt küldött be a parlamentbe. Átallotta meghajtani fejét a bécsi udvarnak. Falvaiban szállást adott a másunnan kivert protestánsoknak, ezért találunk ma sok, kimondottan katolikus község­ben reformátusokat. A helyzetet és annak követelményét mindig felismeri és teljesíti. Ma pl. már sok helyen áttért a külterjes gazdálkodásról a belterjesre, búza helyett dinnyét ültetett és gyümölcsfákat. A gazdaréteg mezőgazdasági haladása ugyan lassan megy előre, de azt hiszem, hogy mégis sok vidék­nek előtte jár a mezőgazdasági termelés tökéletesítésében. Az újabb gépek nagy számban betörtek falvaiba, cséplőgép, vetőgép és a többi. Csaknem minden község gazdatársadalma gőzmalmot állított még a háború előtt. A földmunkásság a munkanélküli erőket az ipari pályákra tolja át, van nem egy család, ahol a 6 gyerek közül 5 iparos. Az egyik kőműves, ez a legelterjedtebb ipar, a másik borbély, a harmadik suszter, a negye­dik szabó, az ötödik gépész. Jut minden szakba belőlük, az egyes faluk iparosai ma már csaknem mindenütt a hazai erőkből kerülnek ki. Innen van a pék, a borbély, a cipész, a boltos, a kovács. A kereskedői pályán 157

Next

/
Oldalképek
Tartalom