Filep Tamás Gusztáv, Szőke Edit (válogatta és összeáll.): A tölgyerdőre épült város. Felföldi tájak, városok

Szvatkó Pál: Szlovenszkói városok

magatartásán, mint a keletin, amelyet Budapest döntőbben befolyásolt. Nyugaton az előtérben a nyárspolgári, a józan és a szorgalmas élet áll, egyszerűség, szívósság, racionalizmus, keleten a dzsentribehatás máig megmaradt, több a lelkesedés, a szín, megnyerőbb a stílus, de kevesebb a szolid alkotókedv és a biztonság. Nyugat-Szlovenszkó közelebb áll az osztrákos, csehes formához, de polgári mentalitása legújabban értelmesen bekapcsolódik a korba és demokratizálódik. Keleten a kialakuló formát a kárpátaljai levantei stílus befolyásolja és a dzsentriattitűd. Nyugat rendezettebb, tisztább, opportunusabb, kelet szilajabb, kitartóbb lelkesedéseiben, s míg nyugaton az osztrák mellett a cseh—morva befolyás hat, keleten a magyar mellett a lengyel hatás számottevő. Nyugat-Szlovenszkó déli részén az alakuló dunántúli magyar kispolgári forma, az agrár és az iparos magyarból épúlő városi típus kristályosodik, keleten a feudális magasságokból „polgárrá" süllyedt nemesi magyar középosztály él és irányítja az ízlést. Mindezek a felosztási sajátosságok pedig a különböző fejlődések történelmi emlékei. Az észak—déli és a kelet—nyugati elválasztások összevissza hatnak a szlovenszkói városokban és színes konglomerátumokat alkotnak, amelyek mindegyikében más a keveredés, s így mindenütt egyéni szín és zamat keletkezik. Amit most elmondottam, a szlovenszkói városok legszéttagoltabb képe. De lassan-lassan fordul minden, s ahogy a háború után fokozatosan szétesett a pestiesség, úgy kristályosodik újabban ismét egy új, döntő és egységes vonás a szlovenszkói urbanitásban: az egyéni szlovenszkói forma. Az új sílus természetesen egyelőre gyengén érvényesült, de évről évre erősödik. Volt idő, amikor úgy látszott, hogy Pest helyét az új világban Prága foglalja el, s az új főváros ugyanolyan példaképpé válik, mint a régi volt. Prága vonzása tagadhatatlanul változtató hatást gyakorol, s vele új delej hullott a szlovenszkói életbe. De egyeduralkodóvá nem lett, legfeljebb egyenrangú helyet ért el a leszoruló Pest mellett, sőt nyugaton Bécs hatását is megtűrte. A szlovenszkói diákság egy része Prágában tanult, s ámulva ismerte meg az új város stílusát, amiben kétségtelenül sok érdekeset és követésre méltót talált. A cseh főváros flamand egyszerűségű, zsírosan nyárspolgári élete, a patriarkális társadalmi közvetlenség, a jóindulatú és előítéletektől mentes szelíd kispolgári epikureizmus, a különbségek eltűnése, az Európa-rajongás és az Európa-Lisztelet, az egyénieskedés és a primadonnáskodás teljes hiánya, az olcsó szórakozások szeretete és az egyszerű kollektív érzés, a néppel, a „lid"-del való együttélés és 14