Filep Tamás Gusztáv, Szőke Edit (válogatta és összeáll.): A tölgyerdőre épült város. Felföldi tájak, városok

Schöpflin Aladár: A Felvidék a magyar irodalomban

mindig volt „urbánus" jelleme. A finom társalgási tónus és magatartás épp olyan magától értetődő volt benne, mint az irodalom és művészet iránti érdeklődés. Dilettáns írók, festők, zenekedvelők gyakran akadtak kórében. Az élénk társadalmi életű Kassára Kazinczy abban a korában került, amikor az irodalmi nézetek alakulóban voltak benne. Kassán alkalma volt beleélni magát a városi életbe, s a németes műveltségű városi társaság révén közelebbről megismerkedett kora német irodalmával. Ebből magyarázható nagy irodalmi reformjának szembetűnő urbánus, városias jelleme. Alapvető gondolata az irodalom és az egész magyar szellemi műveltség Európához közelítése volt. Benne tudatosodott először az európai színvonalú magyar irodalom gondolata, amely mindig legfőbb célul áll valamennyiünk szeme előtt. Európa alatt az akkori viszonyok között elsősorban Goethe és Schiller Németországa értendő, és másodsorban Bécs esztétikai műveltsége. Más irodalmak alkotásai is német közvetítéssel jutottak a művelt magyarok tudatába. Onnan vette Kazinczy is reformjának alapgondolatait. A német irodalom pedig legmagasabb fokán polgári irodalom, a fejlett német polgári szellem kifejezése. A lélekben Európába vágyó magyar ember idehaza nem találva megfelelő hagyományt, kénytelen volt Weimar és Bécs felé fordulni. Kazinczy nem szerette sem a rusztikus nyerseséget, sem a melldöngető magyarkodást. Ezért becsülte többre Dayka Gábor és Kis János sima, művelt költészetét a Csokonaiénál és Berzsenyiénél. A stílus finomsága és eleganciája volt az ideálja. Ennek érdekében volt nyelvi kérdésekben olyan radikális. Reformja voltaképpen nem annyira nyelvi, mint inkább stílusreform, irodalmi gondolkdásának középpontja a stíluskérdés. Az irodalmi fejlődés első alapfeltétele az ő nézete szerint a nyelvi kifejező eszközök megszerzése és kifejlesztése; ennek kész volt alárendelni minden grammatikai aggályt. Ha a részletekben, a gyakorlati alkalmazásban sokszor tévedett — ki merné mondani, hogy a lényegben nem volt igaza? A stílusból kiindulva építette fel Kazinczy, nyilván Kassán tartózkodása idején, irodalomelméletének alapvető eszméit, s ebben az időben foganhattak meg benne az irodalmi programjának fő pontjai. Ö volt az első magyar irodalmi gondolkodó, akinek elméjében szerves irodalomelmélet alakult ki, s aki erre támaszkodva, elvi szempontok szerint, az iskolai poétikák paragrafusain túl ítélt irodalmi dolgokról. Rendszeres műben nem foglalta össze eszméi menetét, de műveiből és levelezéséből ez részletekbe menően felismerhető. Az irodalom alapvető kérdéseinek 137