Filep Tamás Gusztáv, Szőke Edit (válogatta és összeáll.): A tölgyerdőre épült város. Felföldi tájak, városok

Simándy Pál: Losonc

De bármiként alakultak is a város nemzetiségi viszonyai, a magyar kultúra lángja mindig magasan lobogott itt. Fénye átsugárzott a Krivánon túlra is, 1590-ben a város egész lakossága, mintegy 3000 lélek, áttért a református hitre. A nagy lelki átalakulás útját már a huszita mozgalmak egyengették. Az újhitű város nyomban iskolákat létesített fiúk és lányok rendszeres és magasabb fokú oktatására. A lakosság felekezeti viszonyai később lényegesen megváltoznak. A református vallás itt is mindinkább „magyar vallás"-sá válik. Leghamarább a nemzetiségi elemek szakadnak le róla, s lesznek katolikussá, illetőleg lutheránussá. A kálvini magyarság azonban így megfogyatkozva is sokáig megőrzi vezető szerepét a város szellemi életében. Gimnáziumát előbb bölcsészeti, 1763-ban pedig teológiai tanfolyammal egészíti ki. S amikor az üldöztetések és elnyomatások folytán megfogyatkozott cseh protestánsok a magyar reformátusoktól kérnek lelkipásztorokat, a losonci teológia számos növendéke enged a hívásnak, és Csehországban telepszik meg. Emléküket nem egy magyar hangzású családnév tartja fenn még ma is. A kálvini magyarok száma igazában 1849-től kezd megfogyatkozni. Ekkor súlyos csapás éri a várost: az oroszok földig égetik. A pusztulás után a lakosság jelentős része — s elsősorban a törzsökös magyarság — elköltözik a vidékről, javarészt az Alföldre. Az elvándorlás a reformátusokat érzékenyen érinti. Kezdenek fokonként tért veszíteni. Ma már alig félezer a számuk. A régi magyar családok neveit már csak a temető fejfái őrzik. A kultúra szolgálatában különösen az egykori Kármán családnak volt itt nemes hagyománya. Kármán Andrást 1730-ban hívták meg a losonci iskolához igazgatótanárnak. Harminc éven át állt az iskola élén, s az oktatást magas színvonalra emelte. Helyét fia foglalta el. Ő bővítette ki azután teológiai tanfolyammal az intézetet. Ebből a derék családból származott Kármán József is, aFanni hagyományai és A nemzet csinosodása hírneves írója. Még nemrégen is ott állt a gimnázium épületével átellenben az egykori lelkészlak, amelyben született. A szerény épület mögött árnyas kert húzódott meg. Öreg fái alatt bizonyára sokszor ábrándozott a serdülő ifjú. S ide tért meg kalandos élet után is, fiatal testében halálos kórral, és itt hunyta le szemét 26 éves korában. Porai fölé a református temető árnyas fái borulnak. Pihenőhelyét egyszerű sírkő jelzi. A város emlékoszlopot emelt nagy fiának a gimnázium előtti téren, s utcát is nevezett el róla. Losonc különösen a megszállás évtizedei alatt mutatta méltónak 122