Neubauer Pál: A jóslat

Második könyv- Élmények 1914-1923 - XVI. fejezet: A titok visszatér

XVI. fejezet A TITOK VISSZATÉR Este tíz óra volt. Villánk kapuja előtt álltam. A hold szinte nappali fénnyel árasztotta el a tájat. A világosság olyan erős volt, hogy a tünemény még Indiában is valószínűtlennek látszott. Lassú léptekkel távolodtam a Raisina Hill dombjától. A régi városrész omladozó falai közt kódorogtam. Az Araval­li-hegység körvonalai elmosódtak a holdfényben. Indrapat­Killa romvárosába érkeztem. Valahol magam mögött hagy­tam a világ legszebb mecsetét, melyben a hivők szerint csodák történnek. Az ősi fellegvár irányába haladtam, mely Ali mohamedán vezér kis házának roppant háttere. Ebben a házban lakott Gandhi, itt kellett vele találkoznom. Földszintes ház, de terasza mintegy kidomborítja, érde­kessé teszi a különben jelentéktelen homlokzatot. Ezen a te­raszon fogalmaztak meg két év előtt egy fontos okiratot, melynek az volt a célja, hogy a hinduk és mohamedánok egyesülésének alapját megvesse. Béke, meghitt magány uralkodott itt. Gandhi tágas, de kezdetleges berendezésű szobája sarká­ban, maga alá húzott lábakkal kuporgott a földön. Az el­maradhatatlan, örök rokka ott állt előtte. Odébb egy pohár kecsketej. Várakozott rám, egyedül volt. Első, hozzám intézett mondatai barátságosak, jóságosak voltak. Hellyel kínált. Még teljesen a Csauri Csaurában lejátszódó események hatása alatt állt. Az emberi lélek gyengeségéről beszélt. A szenvedély legcsekélyebb fuvallata felkorbácsolja a lelkeket, mondta, majd átmenet nélkül ró­lam, az életemről kezdett beszélni, mintha az általános fej­tegetések rám vonatkoztak volna. Mary felől kérdezőskö­343

Next

/
Oldalképek
Tartalom