Neubauer Pál: A jóslat

Második könyv- Élmények 1914-1923 - XV. fejezet: A kísérlet

nak és a romantikus mesének. Szemtől szemben évezredek építészeti emlékeivel, az ősi múlt nagyságát jelképező romokkal és a modern hatalom hivalkodásával Delhiben voltam, az alkirály székhelyén. Abban a városban, ahol nemsokára megtörténik a döntés. Mélyen benne vagyunk a politika fergeteges történésében — hogyan gondolhattam volna az ócska kéziratra és dajkamesékre? Mikor a Mahatma első ízben küldött Delhibe, még kötelességemnek éreztem, hogy Lord Readingnek a lényegéről beszéljek, Hanumán papjaira és a titokra figyelmeztessem. Akkor választ nem kaptam. Most Gandhié a szó. Február huszonnegyedikére hívták össze ülésre a kongresszusi bizottságot Delhibe. Gandhi fog elnökölni. A döntés talán percek alatt történik meg. Lehet, hogy február huszonnegyedike, ez az egy nap annyi, mint hatszáz esztendő. De mégis minden másképp fog történni. Hatszáz esztendő egy nap... Ha Gandhi így dönt, Indiának várakoznia kell, amíg a hatszáz esztendő elmúlt... Egy hete már, hogy a villába költöztünk. Nem intéztem kérdést Maryhez, várok. A döntés napjára várok. Sokat beszélgetünk politikáról, hiszen Delhiben vagyunk, és közeleg február huszonnegyedike. Eszmecseréink gyakran szenvedélyesek, mert minden más kérdést erőszakkal elnyomunk. Vannak pillanataim, amikor minden egészen közeli, kézzelfogható. Világosabban szólva: Maryt néha egyszerű lénynek látom, és rajta keresztül a bonyolult problémák is leegyszerűsödnek. Ilyenkor elhitetem magammal, hogy az ész mindenható, ébernek kell lenni, és akkor minden megoldódik. De éppen ezekben a pillanatokban Mary közömbös nyugalmán, mely lustaságnak, érzéketlenségnek hat, szinte delejes erővel megfoghatatlan, idegenszerű, félelmes elemek törnek át, és halomra döntik az ész ítéleteit, az elhatározásokat, a fölényt. Mindezt egy véletlenül elfogott tekintet, egy alig hallható hangsúly szüli. És a kísérteties csendben ismét megkezdődik az idegek párharca. Mary remekül, kitartóan harcol. Mestere a vívásnak. Előre számot vet mindennel, ami a párbaj kezdete és vége közt megeshetik. Rendszerint megelégszik néhány hanyag, 336