Neubauer Pál: A jóslat

Második könyv- Élmények 1914-1923 - XIV. fejezet: Váratlan fordulat

Amikor útnak indultam, az események magukkal ragadtak. Küldetésemnek oly nagy jelentősége volt, hogy ezt a kérdést elhallgattam. Most már elkéstem vele. Kérdésemre csak Mary lénye és beszélgetéseink adhatták meg a választ. Ugyanakkor egy másik kérdés villant át agyamon: Mary indiai együttlétünk évei alatt egyetlenegyszer sem ejtette ki Hops hadnagy nevét! Nem törődött sorsával, nem kutatta, mi lett vele. Miért? De erre a kérdésre is csak most kaphattam választ. India lángba fog borulni. Mahatma Gandhi a nagygyűlésen kinyilatkoztatja elhatározását, és eljövendő időkre megszabja India sorsát. Korlátlan hatalma csúcspontján áll. Milliók szentnek tartják. A szent mellett áll a kísértő, az ördög. Delhiben is jelen lesz. Lucifer számtalan alakjainak egyike Hans Kämpfer. Mélységesen élt bennem a tudat, hogy eljött a perc, amikor szembeszállók vele. A Tadzs Mahal Szálloda közelében találkoztam Maryvel. Egy asztalka előtt ült, és képes folyóiratokat lapozgatott. Fekete selyemruhát hordott, hozzá keppet. Óhajára a tengerparti sétányon mentünk végig, amely Malabar dombjára vezet. Mikor a sétáról visszatértünk, mosolygott bizalmatlanságomon, és tréfálódzott: — Ügy gondolom, kettőnk számára tökéletesen közömbös lehet, hogy közösen eltöltött óráinkat a véletlennek köszönhetjük, vagy... — ... Hans Kämpfer rendezőművészetének? A véletlen és ez a sötét gentleman egyformán kitűnő rendezők! Mary hangja valahogy furcsán és nyugtalanítóan fojtottan, óvatosan csengett, és nem volt meggyőző. Rajtaütésszerűén George Hops hadnagy nevét dobtam a társalgásba. Felelet helyett hallgatott, de válasza mosolyában rejlett, és a sokértelmű mosoly mintegy szeme színváltozásából született. Űgy éreztem, hogy Mary nagyon fontolóra veszi válaszát. Különösen nézett rám, mintha gondolkodna, habozna. De csakhamar az ellenkezőjéről győződtem meg: titokzatos fény sugárzott tekintetéből, amely egy örvénylő gon331