Neubauer Pál: A jóslat
Első könyv- Marco Polo - I. fejezet: Szenzációs riport
gába valónak tüntetném fel azt is, amit kortársaimmal közöltem, és amit az utókorra hagyok, hogy Velence hatalmát, dicsőségét, gazdagságát és nagyságát öregbítsem. így tehát az igazság győzelmébe vetett hittel és nyugodt lelkiismerettel halok meg." Ezek a mondatok az egész művelt világon közismertté váltak. Csodálatosan hatottak mindenkire, és izgatták a képzelőerőt. Rengeteg ember fantáziája szárnyra kelt, tudósok következtetéseket fűztek e mondatokhoz, írókat regényes történetekre sarkalltak, de a Marco Polo végrendeletében érintett titok nyomát nem lelték, és még csak nem is sejtették, mire céloz Velence rejtelmes fia. Végül is az a vélemény alakult ki, hogy mindez csupa misztifikáció, lelki bűvészkedés, annál is inkább, mert Marco Polo már kortársai szemében is fantaszta és hazug ember hírében állt. De volt valaki, aki homlokegyenest ellenkező nézeten volt: Eusebius páter, a jelentéktelen és felette egyszerű pap. Velencében született, és ebben a városban töltötte be hivatását, ö minderről teljességgel másképpen gondolkodott. Eusebius páter hetvenéves volt. Élete minden szabad percét Marco Polo-kutatásokkal töltötte. Ez volt a szenvedélye, ennek szentelte minden erejét. Csendes ember volt, elvonult életet élt, nem lépett a nyilvánosság elé. Finom metszésű arcéle, sűrű fehér haja volt, de fekete szeme úgy ragyogott, akár egy gyermeké. Eusebius páter a Polo nemzetségig vezette vissza családfáját. Talán ez volt a magyarázata annak, hogy felettesei jóindulatú mosollyal tértek napirendre titkos szenvedélye felett, és Marco Polo-kutatásáért nem zaklatták. Ügy vélekedtek, hogy a jámbor páter rögeszme rabja. Az együgyű ember azon munkálkodik, hogy Marco Polo becsületét megmentse, és hivatásának, életcéljának tekinti, hogy meghazudtolja azokat, akik a nagy Velenceit hazugnak bélyegezték. Az egyház kebelén belül a páternek semmi súlya sem volt. Mint egyházatya nem vált híressé, alig számított. Távol élt a világ zajától és azoktól az eseményektől, amelyeket általában jelentősnek vélnek. Csak Marco Pólóval foglalkozott, és nálánál szófukarabb embert nemigen lehetett 13