Janics Kálmán: A hontalanság évei: a szlovákiai magyar kisebbség a második világháború után 1945-1948

Az áttelepítés-elv kibontakozása az emigrációkban

ellen alkalmazandó transzferhez addig sehol jóváhagyást nem kapott Beneš diplomáciája. A moszkvai csehszlovák emigráció - lényegében az emigráns Csehszlovák Kommunista Párt - magyar vonatkozású tevé­kenysége 1944 májusától jelzi a fordulatot, mely a magyar kisebbség elleni radikális fellépés körvonalait tükrözte. A moszkvai emigráns sajtó hangja élessé válik a magyar kér­désben, nem titkolja a transzfer útján való megoldást (Česko­slovenské listy, Naše vojsko v SSSR). Nyilvánvaló, hogy a magyar etnikum fölszámolását propagáló cikkeket a magyar emigráció tagjai is ismerték, tudtak ezekről a tervekről, a magyar emlékirat-irodalom mégis hallgatással siklik el az ügy fölött. A csehszlovák okiratanyagban sincs nyoma annak, hogy volt-e a csehszlovák és a magyar moszkvai emigráció között eszmecsere erről a kérdésről. Az idő a történelmi mér­földkövek nagy részét elmosta, a transzfer moszkvai előkészí­tésének története a magyar országgyűlésben is csak egyszer szerepelt, a lakosságcsere-egyezmény ratifikációs vitája idején, 1946 májusában. (7-11) 7 3 Az 1944. év eleje annyiban hozott változást, hogy a német kisebbség elleni nyílt kiállás határozottabb lett, a kitoloncolá­sos tervek bekerültek az európai köztudatba. A magyarországi márciusi események után, amikor a német megszállás követ­keztében a magyar szuverenitás már megszűntnek volt tekint­hető, Beneš irataiban minden magyar vonatkozású ügy a né­met fasizmus megvetettségének a színvonalára van lesüllyeszt­ve, és párhuzamosan 1944 májusában a moszkvai emigráció hangjában magyar vonatkozásban megszűnik az osztályszem­pont. A németek és magyarok osztály nélküli fasiszta egységgé való ötvözését Beneš 1944 júniusában befejezettnek tekinti: „Hozzátok fordulok németek és magyarok, akár vezető szemé­lyei vagytok is a náci masinériátoknak, akár eszközei és végre­hajtói.. ." 7 4 Az „eszköz" itt minden kétséget kizáróan már az egész magyar társadalmat jelenti. A német és magyar kisebbség teljes homogenizálása tehát az emigrációs hírverésben befeje­ződött, ezzel párhuzamosan a magyar államiság is visszamenő 76

Next

/
Oldalképek
Tartalom