Janics Kálmán: A hontalanság évei: a szlovákiai magyar kisebbség a második világháború után 1945-1948

Az áttelepítés-elv kibontakozása az emigrációkban

tároztak a Szovjetunió és a nyugati imperialista hatalmak, így nem volt kizárható Csehszlovákia belügyeibe való beavatko­zásnak a lehetősége, ebben a helyzetben, amikor a demokrati­kus és a nemzeti forradalomból a szocialista forradalom kez­dett kibontakozni, és megindult a dolgozók harca a burzsoázia ellen, amely mindig arra törekedett, hogy a szocialista forrada­lom megbénítására a nacionalizmust használja fel, ebben a helyzetben a németek kitoloncolása optimális megoldás volt." 4 0 Pomajzl érvelése osztályalapon tetszetős, de az efféle okfejtésnek a háború utáni irodalomban nincs nyoma; a transzferelv gondolatának polgári (Beneš) és kommunista (Gottwald) előkészítői a nemzeti állam elvét vallották, függet­lenítve mindennemű európai vonatkozástól és osztályszem­ponttól. Benešnek nem került nagy erőfeszítésébe a transzferelv elfo­gadtatása a nyugati szövetségesek köreiben, ahol szinte elvár­ták Beneštôl, hogy a kitoloncolás elméletét napirenden tartsa. Persze nem szabad feledni, hogy az emigrációk akkor a cseh­szlovák kérdést szubjektív nemzeti szemmel nézték, az európai jelentőségű vonatkozásokat figyelmen kívül hagyták, így ke­rült bele melléktermékként a magyarok kitelepítésének hozzá­kapcsolása a német kisebbség fölszámolásának ügyéhez. A csehszlovák államrezon érdekvédelmi szempontjai határoz­ták meg a fejlődést; német vonatkozásban a tervek korán egybehangolódtak a nagyhatalmak európai elképzeléseivel, a magyar ügy transzferrendezése azonban az európai biztonsági szempontokon kívül esett, ezért a németekkel való párhuza­mos felvetése mindvégig erőszakolt és mesterkélt maradt, nem is hozhatott teljes sikert. A németek kitelepítésének indoklásá­ra nem kellett elméleteket kidolgozni, mert a hatalmi helyzet magával hozta, viszont a magyar kérdést az európai békeprob­lémába beerőszakolni nem sikerült, egyhangú nagyhatalmi közreműködésre számítani nem lehetett, ezért időben elméleti konstrukciót kellett teremteni a transzferelv magyar vonatko­zásának az elfogadtatására. Már az emigrációs korszakban ki is bontakozott az indoklás kettős iránya, a jogos nemzeti 63

Next

/
Oldalképek
Tartalom