Janics Kálmán: A hontalanság évei: a szlovákiai magyar kisebbség a második világháború után 1945-1948
Az áttelepítés-elv kibontakozása az emigrációkban
Hogy a politikai erkölcsök mennyire a körülmények és időpontok termékei, azt bizonyítja a gyors fordulat a nyugati csehszlovák emigráció magatartásában a háború kezdete idején. Az új megnyilatkozások nem vádolták a kisebbségeket, nem vettek tudomást semmiféle kollektív árulásról; ilyen szellemben fogant a párizsi Csehszlovák Nemzeti Bizottmány (Československý národný výbor) első ünnepélyes deklarációja 1939. október 17-én, a megalakulás napján: „Masaryk és Štefánik szellemében, a nemzeti hősök és vértanúk nevében megyünk a harcba. Nem ismerünk el sem pártszervezeti, sem osztály- vagy más különbségeket, el vagyunk szánva a szabad és demokratikus Csehszlovák Köztársaság kiharcolására és védelmére, annak a köztársaságnak, mely az állam minden nemzetiségéhez igazságos lesz. Társadalmilag igazságos Csehszlovák Köztársaságot akarunk, amely valamennyi polgár egyforma jogára és egyenlő kötelességeire épül." 1 1 Fölvetődik a kérdés, hogy egy évvel München után a Bizottmány tagjai már elfelejtették, hogy a magyar kisebbség „rútul elárulta" hazáját, és meg kell érte büntetni. A magyar kérdés megvitatásának irodalmában azonban ezt a kiáltványt hiába keressük. Beneš emlékirataiban igyekszik erkölcsi egésszé kikerekíteni emigrációs tevékenységének ellentmondásait, olykor saját beszédeit is cenzúrázza. Pl. az 1939. december 3-i londoni beszédéből ezt a mondatot: „Menjetek nyugodtan mindennapi munkátok után, ne engedjétek meg a kihívást idő előtti agitációra és tüntetésekre" 1 2 - a háború utáni emlékirataiból a megalkuvás látszatának elkerülése érdekében -, kihagyta. (Šest let v exilu - A Számkivetés évei, 486. 1. Eduard Beneš művei, Praha, 1947.) 1939 őszén Beneš volt elnök a nemzetiségi kérdés kezelésében az önbírálatig mérsékli régebbi haragos kitöréseit: „Ma valamennyien helyesen értékeljük, hogy mit jelentett a mi köztársaságunk a cseheknek, a szlovákoknak, a németeknek, a magyaroknak, a ruszinoknak, minden lakosnak... Azt is kijelentjük, hogy éppen társadalmi és nemzetiségi téren a jövőben 53