Janics Kálmán: A hontalanság évei: a szlovákiai magyar kisebbség a második világháború után 1945-1948
A fasizmus sodrában
önkormányzata volt; ezt a törekvést Lipscher elvben nem ítéli el, csak azt hibáztatja, hogy az autonómia fogalmának mindennél előbbrevaló nacionalista propagálásával a reális lehetőségek fölmérésében félrevezették a tömegeket. Lipscher szerint a Néppárt fasizálódása 1938 tavaszán ütközött ki abban a nacionalista agresszivitásban, amit a szeparatista kisebbséggel való szoros együttműködés hozott magával. 2 0 A nacionalista színezetű jelenlegi történelmi irodalom (Cambel, Vietor, Purgat és mások) a magyar polgári pártot röviden és sokatmondóan fasiszta pártnak nevezi, nyilván azért, hogy a háború utáni megtorlás eszközeit a mai kor embere számára is elfogadhatóvá tegye. A sommás leegyszerűsítésnek azonban nincs általános sikere. Lipscher szerint: „Az első köztársaság idejére vonatkozólag azt kell mondani, hogy Szlovákiában a fasizáló mozgalom egyetlen reprezentánsa - ha leszámítjuk a Csehországból importált Fasiszta Pártot tulajdonképpen Hlinka pártja marad." 2 1 A Szlovák Néppárt fasiszta tájékozódását Lipscher 1936-tól, a pöstyéni kongresszustól számítja. Szerinte Hlinka pártja elsősorban azért lett fasisztává már 1936-ban, mert elfogadta az „Egy nemzet, egy párt, egy vezér" totalitárius elvét. (Nem szabad azonban elfeledni, hogy a Slovák hasábjain az antiszemita uszítás már a harmincas évek elején is napirenden volt.) Mégis, a Szlovák Néppárt fasizálódásának ütemét a történelmi események határozták meg. München után, 1938. október 6-án a zsolnai egyezmény keretében megvalósult a szlovák pártok fúziója. Ezzel a Szociáldemokrata és az Agrárpárt politikai súlya semmivé lett, lomtárba került az az alkotmánytervezet is, amit ez a két párt dolgozott ki a müncheni napokban, de az érdemleges tárgyalásig sohasem jutott el. A szociáldemokrata Ivan Dérer közli az alkotmánytervezet szövegét. 2 2 A tervezet vezéreszméje a cseh és a szlovák nyelv viszonyának rendezése vagy a szlovák önkormányzat tartományi jellegű alkotmányos megszilárdítása. Az alkotmánytervezet a nyelvkérdés rendezésében nem vett tudomást a magyar kisebbségről, talán azért, mert a fenyegető déli határkiigazítás légkö32
