Janics Kálmán: A hontalanság évei: a szlovákiai magyar kisebbség a második világháború után 1945-1948

A lidércnyomás vége

minden más szláv nemzettel szembeni ellenséges elemektől, főleg a reakciós magyar értelmiségtől. 2. Következetesen és kompromisszumok nélkül bevezetni a szlovák nyelvet a magán- és közéletben, biztosítani ennek végrehajtását a hivatalokban, vállalatokban, templomokban."

1

2 A sajtó magyarellenes hangja hónapokig nem változott. A Pravda tudósítója június 8-án a megszokott érveléssel és a begyakorolt hangvétellel beszél a muzslai magyarokról: „Muzslán a magyar nemzetiségű lakosság határozottan ellenségesen viselkedik a Köztársasággal szemben."

1

3 A nacionalista tehertételek tömegétől nem volt könnyű megszabadulni. Mielőtt a nyári fordulat bekövetkezett volna a nemzetiségi politika kezelésében, tető alá került a helységnevek történelmietlen és nacionalista hátterű megváltoztatása (amit a szlovák történészek is kifogásoltak), megszavazták az új alkotmányt, amelyekből a kisebbségek kimaradtak, és tovább folyt a lakosságcsere végrehajtása. A májusi alkotmány a kassai kormányprogram alapján jött létre, hangsúlyozva a kisebbségek nélküli nemzeti állam tényét: „Most elhatároztuk, hogy felszabadított államunk nemzeti állam lesz, mely minden ellenséges elemet leráz magáról, és barátságban él a szláv államok egyetértő közösségével és minden békeszerető nemzettel." Az egyes cikkelyek a csehek és a szlovákok egységes államáról beszélnek. Az alkotmányt külföldön nacionalistának minősítették; a Tvorba ismertette a francia Le Populaire éles bírálatát amiatt, hogy nem tartalmaz védelmet a magyar és német kisebbség számára.

1

4 A május 30-i választásokra magyar szempontból az eddigi diszkriminációs gyakorlat nyomta rá a bélyegét. Magyarok nem járulhattak urnához, az antifasiszták sem; a reszlovakizáltak azonban - már mint szlovákok - szavaztak. A választásokban való részvétel, illetőleg a névjegyzékben való feltüntetés arányaiból ki lehet mutatni az egyes járások reszlovakizáltsá310