Janics Kálmán: A hontalanság évei: a szlovákiai magyar kisebbség a második világháború után 1945-1948
A fasizmus sodrában
indoklása is: „A Csehszlovák Köztársaság szétverésének oka nem a védekezésre való képtelenség volt, hanem a belpolitikai bomlás, melyet a németekkel való együttműködéssel a Hlinkapárt idézett elő." 1 2 A hetvenes évek elejére a Hlinka-párt szerepe elszürkült, átalakult, passzívabb színezetet kapott. Igor Daxer, a pozsonyi Nemzeti Bíróság elnöke 1960-ban kiadott emlékirataiban a bomlás kezdetét a Szudétanémet Párt és a Hlinka-párt 1938. évi egymásratalálásában jelöli meg: „Az első lépést ebben az irányban még a Néppárt örökös vezére, Ondrej Hlinka tette meg, amikor 1938. február 8-án Rózsahegyen (Ružomberok), tehát egy hónappal Ausztriának a Birodalomhoz való csatolása előtt megegyezett K. H. Frankkal, Kundtal és Karmašinnal - Henlein Konrád megbízottaival az autonómiáért vívott küzdelem lényeges kérdéseiben..." 13 A Néppárt lapja, a Slovák három héttel később, február 27-én közölte Esterházy János nyilatkozatát, amelyben „ez utóbbi kiállt a Néppártnak az autonómiáért vívott harca mellett, és kijelentette, hogy ilyen célok értelmében világos a párhuzam a Néppárt és a magyar törekvések között". 1 4 Mivel Esterházy nyilatkozatát mindenkor kihasználták, a tényeket azzal kell kiegészíteni, hogy a Slovákban nemcsak a magyar Esterházy nyilatkozott az autonómia mellett, hanem az ukrán Pieščák is, amit hazai történetírásunk következetesen elhallgat. 1 5 Esterházy és K. H. Frank találkozására csak később került sor: „Henlein helyettese, Frank, biztosította Esterházyt, hogy minden amit tesznek, a Harmadik Birodalom vezetőinek tudtával történik." 1 6 A fejlemények további során Esterházy nem találkozott többé személyesen K. H. Frankkal, mert 1938 nyarán Frank Hitler birodalmába távozott. Később - 1942-ben Heydrich meggyilkolása után - prágai birodalmi protektor lett, és ebben a minőségében került be a történelembe, mint a „cseh nemzet hóhéra", mert irányítója lett a csehországi megtorló tömeggyilkosságoknak (Lidice, Ležáky). 1938 nyarától kezdve személyével a szlovákiai magyar kisebbség polgári pártjának vezetői már nem kerültek kapcsolatba, mert más állam polgára lett. 30
