Janics Kálmán: A hontalanság évei: a szlovákiai magyar kisebbség a második világháború után 1945-1948
A lidércnyomás vége
gyar pártnak a tényezői is, akik segítettek szétverni Csehszlovákiát, és akik most a szudétanémetek mintájára szervezik a Csehszlovákiából kitelepített magyarokat. Az említett magyarok az ország bármely részén szervezkedhetnek, ahol letelepítették őket... Mint tudjuk, Magyarország rendszeresen megszegi a lakosságcsere-egyezményt. Azt kérdezzük, hogy ki a felelős az áttelepítési egyezmény ilyen rendszeres megsértéséért, ki a felelős azért, hogy még most is revizionista hírverés folyik Csehszlovákia ellen. Azt is hangsúlyozni kell e helyen, hogy éppen a Magyar Kommunista Párt első titkára teszi ezt, aki a szovjet hadsereg által felszabadított Magyarországnak kezdettől miniszterelnök-helyettese, és mint ilyennek, viselnie kell a felelősséget a csehszlovák-magyar egyezmény megsértéséért. Azóta, hogy Rákosi a legfőbb politikai tényező Magyarországon (az 1947. évi júniusi fordulat óta), a helyzet semmit sem változott. Ami a revizionista propagandát illeti, Rákosi volt az, aki Prágában egy beszélgetés alkalmával, amely Gottwald és Slánský jelenlétében folyt le, a csehszlovák-magyar kiegyezés legegyszerűbb módjának a Dél-Szlovákia Magyarországhoz való csatolását tartotta... Meg kell jegyezni, hogy a varsói konferencián (1947 szeptemberében) részt vett Št. Baštovanský is Szlovákiából, aki a magyar Rákositól semmiben sem különbözik." 3 így alakult ki az árulás vádja a kommunista párt ellen. A kölcsönös vádaskodások légkörében ekkor már senki sem hitte, hogy a koalíciós kormányzás még sokáig fenntartható. A Nové Prúdy utolsó száma 1948. február 22-én jelent meg, amikor a polgári pártokra végzetessé váló kormányválság már elkezdődött, de jellemzően, a lap a végóráiban sem igazodott pártja programjához, mely demokráciát ígért az itt maradó magyaroknak, nem volt képes másként látni a magyar kérdést, mint ahogyan a háború végső szakaszában a győzelem mámorában megszövegezték. A lap szerint (szerkesztőségi vezércikk) a szlovák nép alkotmányos jogait csak úgy lehet elképzelni, ha az állam nemzetivé válik. Hogy a nemzetivé válás azonos a más nemzetek elleni erőszakkal, azt nem is titkolja: „Főleg a reszlovakizálásra gondolunk, továb305
