Janics Kálmán: A hontalanság évei: a szlovákiai magyar kisebbség a második világháború után 1945-1948

A népbíráskodás

a Tiika-per államügyésze, dr. Juraj Šujan foglalkozott a Dne­šekben a népbíráskodás összegezésével: „A Nemzeti Bíróság összesen 145 vádiratot terjesztett be, ebből 83-at tárgyaltak le, 63 viszont letárgyalatlan maradt, és rendes kerületi bíróság lesz kénytelen tárgyalni az SZNT új rendelete szerint. Százalékban kifejezve tehát a Nemzeti Bíróságnál az anyag 40%-a nem került tárgyalásra. Ezek között alapvető fontosságú esetek is vannak... Mi okozta a magas restanciát a Nemzeti Bíróságnál? Hol kell az okát keresni, hogy ezek a legjelentősebb esetek sem lettek a Nemzeti Bíróságnál befejezve? A Tiso-per letárgyalása után az SZNT elnöksége és a Nemzeti Bíróság elnöksége kö­zött a teljes kölcsönös ignorálás állapota következett be. (Az SZNT elnöksége dr. Daxnert elcsapta hivatalából, amit dr. I. Daxner nem ismert el, és bár Daxnert a kormány támogatta, az SZNT elnöksége ragaszkodott eredeti elhatározásához. Ez a helyzet mindvégig fennállott.)..." 2 5 Dr. Šujan felsorolja a meglepő felmentéseket és rendkívül enyhe ítéleteket, kiemelve Matúš Černák hároméves büntetését, és a berlini követ Boh­dan Falvának három hónapos ítéletét. Egy további tanulmányban dr. Šurjan megállapítja, hogy a Nemzeti Bírósággal szemben a járási népbíróságoknál az ese­tek 98%-át letárgyalták. 2 6 Számunkra ez a szám érthető, mert hiszen a magyarok érdekében nem indultak meg végeláthatat­lan mentőakciók. (Az SZNT elnöksége Tisót is meg akarta menteni, ezért került ellentétbe a Nemzeti Bíróság elnökével, Daxnerrel.) Šujan végső kiértékelése szerint a szlovák nemzetet a magyarok csalták lépre, és a szlovák állam fasiszta politikájá­ért a magyar hagyományoknak kell viselniök a felelősséget: „Úgy látszik, hogy nem fogtuk fel eléggé a népbíráskodás jelentőségét, azt, hogy ez a bíráskodás a politikailag még nem érett és súlyos beteg nemzetünknek a konszolidálására volt hivatott, mert a nemzetet a hosszan tartó elnyomás következté­ben magyarok, magyarónok és felelőtlen személyek belerán­tották a Hitlerrel való kollaborálás politikájába." 2 7 Ez volt a Tuka-per államügyészének politikai elmélete a szlovák fasiz­mus keletkezéséről; már ezért is reménytelen kísérletezés a 290

Next

/
Oldalképek
Tartalom