Janics Kálmán: A hontalanság évei: a szlovákiai magyar kisebbség a második világháború után 1945-1948
A népbíráskodás
fasisztának egy bizonyos politikai tevékenység és mikor nem; a bíróság joga volt - bizonyítás nélkül is - kimondani, hogy a vádlott magyar egyén „ellensége a cseh és a szlovák nemzetnek". Hogy ezt az „ellenséges" minősítést milyen cselekmények határozzák meg, azt nem tudta senki, a diszkrimináció nemzetiségi szempontjai ezért juthattak gátlástalanul érvényre az ítéletekben. Nem vonható kétségbe, hogy a homályos jogi meghatározások miatt a magyar társadalom felét is el lehetett volna ítélni. A szlovákiai retribúciós törvény (33/1945. SNR Sb.) azonos szintre helyezi a volt magyar államot és Hitler birodalmát, a németeket és magyarokat egységbe ötvözi. A törvény 2. §-a a hazaárulást határozza meg. Árulók azok, akik „jelentős mértékben támogatták a náci Németország és Horthy-Magyarország katonai-politikai és gazdasági érdekeit". Tehát Tiso Szlovákiájában a rendszer exponált tisztségviselője is csak fasiszta volt, Dél-Szlovákiában viszont aki nem volt ellenálló, munkájával támogatta a megszállókat, hazaáruló volt. A büntetőjognak ezt az etnikai kettősségét a csehszlovák jogfolytonosság háború alatti elismerése tette lehetővé; a politikai megtorlás ebből a jogi helyzetből indul ki, és ezért lehetett Dél-Szlovákia egész magyar lakosságát a háború ideje alatt elkövetett magatartásáért állami hűtlenség címén felelősségre vonni. 1 5 A szlovákiai retribúciós törvény 3. §-a is változatosan értelmezhető: „...aki bármilyen formában segítette a fasiszta megszállókat és a hazai árulókat". Eszerint minden magyart el lehetett ítélni, akinek bármiféle köze volt az ún. „felvidéki" területen az államigazgatáshoz 1938 őszétől 1945-ig, vagy valamilyen részese volt a kulturális és gazdaságpolitikának. A retribúciós törvények az 1938. május 21-e és 1945. október 28. között eltelt időben elkövetett köztársaságellenes cselekményeket minősítették árulásnak, ez volt a köztársaság ún. közvetlen veszélyeztetettségének időszaka, melynek kezdetét az 1938. május 21-i csehszlovák részleges mozgósítás jelzi. Ekkor bontakozott ki ugyanis Hitler közvetlen katonai fenyegetése I 285
