Janics Kálmán: A hontalanság évei: a szlovákiai magyar kisebbség a második világháború után 1945-1948

A fasizmus sodrában

foglaltuk és kérjük, hogy azokat megfontolás tárgyává tegye. Hallgassa meg szavunkat és teljesítse kívánságainkat." 4 Már a második világháború alatt, de főleg 1945 után ­beleszámítva a békekonferencia egész világ előtti nyilvánossá­gát - a magyarellenes hírverés legfőbb érve az volt, hogy ez a kisebbség a polgári köztársaságban tökéletes egyenrangúságot kapott, a közös hazát mégis szinte egyhangúlag elárulta az 1938-as válság idején. A valóságos helyzetet a háború utáni légkör elködösítette. A szlovák történetíró azóta sem értékelte elfogadható tárgyila­gossággal a tényeket, a magyar haladó erőktől származó iroda­lom azonban nem szűnt meg rámutatni a magyar kisebbség hazátlanságára. Balogh Edgár sem látja másként: „Hiszen éppen az a baj, hogy ez az állam nem tudott hazánkká válni" 5 ...„mi ugyanolyan sovén törekvésekkel állunk szemben, mint amilyenekkel annak idején a magyar imperialisták a szlovák nép nyelvét, kulturális felemelkedését, intelligencia-termelését, nemzetté válását üldözték és akadályozták". 6 A keserű őszinte­ség hasonló hangján mond búcsúszavakat Csehszlovákiának Forbáth Imre: „Egyetlen demokratikus polgári rendszer ki­sebbségi politikája sem nélkülözi az uralkodó nemzet uralkodó osztályának hegemoniális törekvéseit, sem a hajlamot, hogy szociális antagonizmusokat mesterségesen táplált faji, nemzeti és más ellentétekkel leplezze. A Csehszlovák Köztársaság tra­gikus összeomlása - bár a fő ok mindenesetre a fasizmus támadása és a polgárság kapitulációja - a kisebbségi politika következménye is volt... Amit egy kapzsi rövidlátó réteg évti­zedes munkával aláásott, s még a fenyegető veszély idején sem tudott egy gyors, becsületes reformmal helyrehozni, azt a bűn­halmazt a jobbak legbecsületesebb országvédő akciója sem tudta és tudhatta már eltakarítani... kisebbségeinek nagy tö­megei a döntő pillanatban cserbenhagyták." 7 A csaknem négy évtized előtti eseményekből szinte művészet a tényleges történelmi erőket kihámozni, jelentőségük szerint értékelni őket, bemutatni a tömegek akaratát, mert az esemé­nyekre rárakódott torzítások a nacionalista előítéletekkel ará­27

Next

/
Oldalképek
Tartalom