Janics Kálmán: A hontalanság évei: a szlovákiai magyar kisebbség a második világháború után 1945-1948
A lakosságcsere éve - 1947
fog ütközni, pedig ez következett be. A földigénylönek nincs lehetősége földet venni, mert a magyaroktól földet venni nem lehet, a nem magyarok viszont, akik az itteni lakosságnak mindössze 5%-át alkotják, nem adnak el földet, mert maguknak is szükségük van rá... így az ide érkezett szlovákok nagy része, látva azt, hogy egzisztenciájában fenyegetve van, kénytelen a távozás kérdésevei foglalkozni. Ez nagy hiba lenne, időben meg kell akadályozni!" 3 0 A passzív ellenállás megmerevedése másutt is területi jellegzetességgé vált, és bírálatokat váltott ki. A Čas losonci tudósítója szerint: „Azt azonban meg kell állapítani, hogy a magyar földművesek magatartása káros, mert a polgári kötelezettségek teljesítése elől nagymértékben kitérnek, az általuk beszolgáltatott gabonamennyiség senkit nem nyugtathat meg." 3 1 1947 folyamán hiába kereste a széthulló magyar társadalom azokat a biztató jeleket, amik változást ígérhettek volna. Senki nem tudta, hogy a lakosságcsere befejezése után mi következik, a helyzetet nem lehetett politikai következtetésekkel lemérni, mert míg Európában a keleti országok már egységes tömbbé kovácsolódtak, világviszonylatban pedig a hidegháború feszültsége határozta meg a nagy- és kishatalmak helyezkedését, addig Szlovákiában az anakronisztikus helyi nacionalizmus leküzdhetetlennek látszott. A sajtó nem volt hajlandó tudomásul venni azoknak a hatalmi akadályoknak létezését, amelyek a nemzeti állam megteremtését magyar vonatkozásban végérvényesen keresztülhúzták. Általánosan zord elutasítás volt a válasz minden magyarországi kezdeményezésre; a magyar hontalanok polgárokká való átminősítése egy szinten volt a hazaárulással. A kijózanodást a reszlovakizációban való csalódás és a lakosságcsere töredéksikere sem hozta meg, nem beszélve a deportálás következményeiről, melyek a csehországi magyarokat a 18. század jobbágy helyzetébe dobták vissza. (Saját birtokkal nem rendelkeztek, röghöz kötötten művelték mások birtokait.) A reszlovakizáció lebonyolítása után a forradalmi múlttal rendelkező magyarok helyzete kritikussá vált, mert a „megbíz267
