Janics Kálmán: A hontalanság évei: a szlovákiai magyar kisebbség a második világháború után 1945-1948

A deportálás

akadt el, amikor már a tornaaljai járást is elérte. A keletebbre fekvő járások magyarjai (Rozsnyó, Szepsi, Kassa, Királyhelmec, Nagykapos) megmenekültek a csehországi tapasztalatoktól. Végső eredményében ugyanúgy káros részintézkedés volt, mint a lakosságcsere vagy a reszlovakizálás, de az átélt 99 nap mély nyomot hagyott azok emlékezetében is, akik nem voltak közvetlen áldozatok. Nem volt titok, hogy a deportálásnak kettős célja volt; egyrészt hasznossága a magyar etnikum meggyengítése terén, másrészt a lakosságcsere-egyezmény végrehajtásának kikényszerítése. Mindkét elképzelés sikerrel járt. Ezt nyíltan foglalja össze Jozef Dočkal a Nové Prúdyban: „A magyar hivatalos helyeket rá kellett kényszeríteni arra, hogy megszüntessék végre a taktikázást és komolyan hozzáfogjanak a lakosságcsere megvalósításához. Hogy ez bekövetkezett, az csak a dél-szlovákiai magyarok cseh határvidékre való áttelepítésének köszönhető."

4

4 Kevésbé elégedett a szerző a magyar deportáltak munkaerkölcseivel: „Hogyan váltak be a magyar munkaerők a cseh területeken? - Nem nagyon jól. Bár a cseh tartományokban a magyaroknak mindent biztosítottak, és senki sem kívánt tőlük rendkívüli munkateljesítményt (a nőknek és a gyermekeknek nem kellett dolgozni), mégis kerülik a munkát, és hacsak tehetik, visszaszivárognak szülőfalujukba. Ez sok esetben sikerül is. Mivel a cseh biztonsági szervek minden magyar szökését jelentik a szlovák biztonsági szerveknek, az ilyen magyar nem a saját házába tér vissza, ezt már amúgy is külföldi szlováknak utalták ki, hanem ismerőseinél vagy rokonainál rejtőzik el, olyanoknál, akik még nem kerültek kitelepítésre."

4

5 A deportálás nagy nekilendülése 99 nap után, 1947. felbruár 25-én kifulladt, minden kommentár nélkül szűnt meg. Következménye, a vagyonok visszaperlése évekig tartott. Az elkobzások nagy részét csak az idők pora fedte be, jóvátételre sohasem értek meg a viszonyok: „Dél-Szlovákiában 1949 közepén mintegy 10 000 még meg nem oldott, s túlnyomórészt a magyar nemzetiségű kisparasztokat érintő elkobzási eset volt."

4

6 249