Janics Kálmán: A hontalanság évei: a szlovákiai magyar kisebbség a második világháború után 1945-1948

A deportálás

a magyar kormány 1947. február 4-i cáfolata nem hitelt érdem­lő, mert tényleg törtek be fegyveres erők Csehszlovákiába. 36 A Čas cikkéből következik, hogy az elhurcolás hulláma január végén már Losonc környékét érte el. Afölött sem lehet napirendre térni, hogy a deportálás továbbra is a legnagyobb hidegben folyt. Mint a Čas írta: „Újabb fagyhullám Európa fölött." 3 7 1947. február 14-én a nemzetgyűlés törvényt hagyott jóvá a vagyonok elkobzásáról. Magyar vonatkozásban a Prá­ca elégedetlen a fejleményekkel: „A törvénynek Szlovákiára vonatkozólag is nagy jelentősége van, mert lehetővé teszi a magyar kisebbség gazdasági kérdésének megoldását Dél-Szlo­vákiában, ahol még sok üzlet, ipar vagy más birtok üzemel, aminek már régen a szlovák telepesek kezében kellene lenni." 38 A Čas február 13-án arról értesít, hogy „Csehszlovákia eluta­sítja és megcáfolja a magyar valótlanságokat: Budapesti tudósí­tónk jelenti, hogy kedden a Szövetséges Ellenőrző Bizottsághoz kirendelt csehszlovák kiküldött, Dastich tábornok, a magyar külügyminisztériumban két tiltakozó jegyzéket nyújtott át a csehszlovák kormány nevében. Az első tiltakozó jegyzék vissza­utasítja a magyar Külügyminisztériumnak Csehszlovákia bel­ügyeibe való beavatkozási kísérleteit a köztársasági elnök 88/ 1945. számú általános munkakötelezettségre vonatkozó dekré­tumának alkalmazásával kapcsolatban. A második jegyzék a Magyarország és Csehszlovákia között létrejött lakosságcsere­egyezmény rendszeres megsértésére mutat rá Magyarország részéről... De - mint a Čas jelenti - Magyarország sem maradt tétlen: „Budapest. Dr. Kertész rendkívüli követ a magyar külügyminiszter képviseletében, mint a magyar békedelegáció tagja, Párizsban, a békekonferencia elnökének, Bidaultnak átadta a magyar kormány jegyzékét, melyben az igazságtalan békével szemben kifejezi a magyar nemzet elégedetlenségét. A tiltakozás azt mondja, hogy a békeszerződésből hiányzó törvényes biztosítékok kikapcsolása vezetett a csehszlovákiai magyarok kegyetlen üldözéséhez; a csehszlovák kormány tör­vényen kívül helyezte a magyar kisebbséget, az általános mun­kakötelezettség leple alatt széttelepíti ősi lakhelyéről a magya­246

Next

/
Oldalképek
Tartalom