Janics Kálmán: A hontalanság évei: a szlovákiai magyar kisebbség a második világháború után 1945-1948

A deportálás

ják a munkehelyekre, a csomagok a zárt teherkocsikban maradnak. Az úton meleg és száraz kosztot kapnak. Egyes esetekben, amikor az elkerülhetetlenül szükséges, a dolgozókkal a családtagok is elmennek, elsősorban a közös háztartásban élő szülők és gyerekek. Ez a családtagok beleegyezésével és kívánságuk teljesítésével történik; de azért is, hogy a család együtt maradjon, hogy a családtagok gondozása biztosítva legyen. A gyermekek az úton tejet kapnak. A toborzással nyert munkaerők igen előnyös föltételek mellett fognak dolgozni, a magyarok fizetése ugyanaz lesz, mint a szlovákoké. A munkások a természetbeni juttatásokon kívül 1800-2200 K-nyi bért kapnak egy hónapra, mely összeg messzi felülmúlja a magyarországi magyar munkás átlagos havi keresetét. A munkaerőtoborzás dekrétumának alkalmazása az egész országban folyamatban van, a magyarok által lakott területeken is, mindenütt rendben zajlik, és az ország magyar lakosságának megértésével találkozik." A hivatalos tájékoztatás annyiban ködösített, hogy a magyarok helyzetét a szlovákok szintjére emelte, de nem említette a döntő különbséget, a magyarok vagyonának elkobzását. (Az idősebb munkaképtelen családtagok mást nem is választhattak, mint az önkéntes csatlakozást, mert magyarok számára nyugdíj nem volt, a termelőeszközöket elkobozták, így helyben maradás esetén sorsuk az éhenhalás lett volna.) A nyilatkozat a helyzetismertetés után rátér a külpolitikai vonatkozásokra, és éles szavakkal ítéli el a magyarországi ellenakciót: „A magyar rádió olyan híreket terjeszt, mintha a toborzás embertelen módszerek alkalmazásával zajlana le. Még a hivatalos magyar kormányszervek is - mint azt Gyöngyösi külügyminiszter beszédéből meg lehet állapítani - helytelenül tájékoztatnak, és a munkaerő-toborzás eljárását torzítva írják le. Ugyanakkor a magyar rádió és a magyar sajtó durván uszít a munkaerő-toborzás ellen, és a magyar lakosságot meggondolatlan cselekedetekre izgatja. A magyar részről terjesztett rémhírek rosszindulatú kitalálások, és semmiben sem felelnek meg a valóságnak, Gútor községben zavar keletkezett a 235