Janics Kálmán: A hontalanság évei: a szlovákiai magyar kisebbség a második világháború után 1945-1948
A lakosságcsere-egyezménytől a békekonferenciáig - 1946
tényben, hogy volt, aki a magyarok mellett kiállt, azt kell látni, hogy külföldön sikerült szimpátiát ébreszteniük, a mi viszonyainkra és viselkedésünkre viszont kritikus szemmel néztek. Ez a hozzáférhető sajtó rövid cikkeiből is kiérződik. Ugyanezt érezzük Ewatte ausztráliai delegátus szavaiban, az új-zélandi kiküldött állásfoglalásában... itt más erők is vannak, amelyek érdekeink ellen dolgoznak, nemcsak a védekező magyarok, akiket végül is meg lehetne érteni, ha védekező módszerük nem lenne sértő, mikor is oly messzire mennek, hogy az egész szlovák nemzetet kollaboránsnak és fasisztának nevezik. Nehéz megérteni, hogy honnan veszik a magyarok ezt a vakmerőséget, és hogy keletkezik ez a sok kellemetlenség. A mi polgárunk, ha megfontolja a dolgokat, kénytelen homlokát ráncolni, amikor a külföldi újságokat olvassa. Némely magyar újság pedig oly messzire megy, hogy haladó magyarok és haladó csehek összefogását követeli a reakciós szlovákok ellen." 7 7 Szlovákiában érdeklődéssel követték a magyarországi megnyilatkozásokat a magyar kisebbség kérdésében, de ennek az érdeklődésnek a középpontjában mindenkor - pártállásra való tekintet nélkül - a teljes bizalmatlanság volt. Magyarországon a békekonferencia után már senki nem kísérelte meg mentegetni a csehszlovák transzferpolitikát, a jövő esélyei azonban kétesek voltak, a kisebbségi kérdést Rákosi Mátyás is a két háború közti sémák szerint vélte megoldhatónak. Ezzel a reménykedéssel száll vitába a Nové Prúdy: „.. .meg kell kérdezni, mit csinál most a magyar polgár, hogyan akar berendezkedni a magyar külpolitika a második világháború után?... A magyarországi Kommunista Párt elnöke, Rákosi Mátyás megkísérelte a válaszadást ezekre a kérdésekre akkor, amikor pártjának legutóbbi kongresszusán Magyarország jövendőbeli külpolitikájával foglalkozott. Nem lesz érdektelen, ha programnyilatkozatát Szlovákiában is észrevesszük. Rákosi beszédéből számunkra Csehszlovákiában érdekes pl.: „A magyarok erőszakos kitelepítését Szlovákiából úgyis mint magyar hazafiak, úgyis mint kommunisták, helytelennek tartjuk és a Duna-medence nemzetei számára határozottan ártalmasnak... Rákosi hozzátette, hogy a Magyar 220
