Janics Kálmán: A hontalanság évei: a szlovákiai magyar kisebbség a második világháború után 1945-1948

A lakosságcsere-egyezménytől a békekonferenciáig - 1946

tényben, hogy volt, aki a magyarok mellett kiállt, azt kell látni, hogy külföldön sikerült szimpátiát ébreszteniük, a mi viszo­nyainkra és viselkedésünkre viszont kritikus szemmel néztek. Ez a hozzáférhető sajtó rövid cikkeiből is kiérződik. Ugyanezt érezzük Ewatte ausztráliai delegátus szavaiban, az új-zélandi kiküldött állásfoglalásában... itt más erők is vannak, amelyek érdekeink ellen dolgoznak, nemcsak a védekező magyarok, akiket végül is meg lehetne érteni, ha védekező módszerük nem lenne sértő, mikor is oly messzire mennek, hogy az egész szlovák nemzetet kollaboránsnak és fasisztának nevezik. Ne­héz megérteni, hogy honnan veszik a magyarok ezt a vakmerő­séget, és hogy keletkezik ez a sok kellemetlenség. A mi polgá­runk, ha megfontolja a dolgokat, kénytelen homlokát ráncol­ni, amikor a külföldi újságokat olvassa. Némely magyar újság pedig oly messzire megy, hogy haladó magyarok és haladó csehek összefogását követeli a reakciós szlovákok ellen." 7 7 Szlovákiában érdeklődéssel követték a magyarországi meg­nyilatkozásokat a magyar kisebbség kérdésében, de ennek az érdeklődésnek a középpontjában mindenkor - pártállásra való tekintet nélkül - a teljes bizalmatlanság volt. Magyarországon a békekonferencia után már senki nem kísérelte meg mentegetni a csehszlovák transzferpolitikát, a jövő esélyei azonban kétesek voltak, a kisebbségi kérdést Rákosi Mátyás is a két háború közti sémák szerint vélte megoldhatónak. Ezzel a reménykedéssel száll vitába a Nové Prúdy: „.. .meg kell kérdezni, mit csinál most a magyar polgár, hogyan akar berendezkedni a magyar külpoli­tika a második világháború után?... A magyarországi Kommu­nista Párt elnöke, Rákosi Mátyás megkísérelte a válaszadást ezekre a kérdésekre akkor, amikor pártjának legutóbbi kong­resszusán Magyarország jövendőbeli külpolitikájával foglalko­zott. Nem lesz érdektelen, ha programnyilatkozatát Szlovákiá­ban is észrevesszük. Rákosi beszédéből számunkra Csehszlová­kiában érdekes pl.: „A magyarok erőszakos kitelepítését Szlo­vákiából úgyis mint magyar hazafiak, úgyis mint kommunisták, helytelennek tartjuk és a Duna-medence nemzetei számára határozottan ártalmasnak... Rákosi hozzátette, hogy a Magyar 220

Next

/
Oldalképek
Tartalom