Janics Kálmán: A hontalanság évei: a szlovákiai magyar kisebbség a második világháború után 1945-1948
A lakosságcsere-egyezménytől a békekonferenciáig - 1946
tek át Magyarországra 1947. december 31-ig. Teljesen zavaros maradt azonban mindvégig a be nem számíthatók kérdése; ezek elsősorban a fehér lap nélküli önkéntes áttelepülők, továbbá a kiutasítottak és az ún. háborús bűnösök voltak. A magyar kormány is ragaszkodott az áttelepülésre jelentkező szlovák ellenőrzéshez, a végső összegezés szerint 13 892 személyt nem volt hajlandó a csereakcióba beszámítani, így a csereakció keretében csak 44 718 szlovák települt át Csehszlovákiába 1948. június 12-ig. 1 7 A csehszlovák tervek szerint a lakosságcsere keretében mintegy 180 000 magyart kellett volna kitelepíteni; az ún. háborús bűnösök tömeges kitelepítésére azonban sohasem került sor. Sőt! Mivel a háborús bűnösöket a cserelétszámba felvenni nem lehetett, továbbá a csehországi deportálásokból is kimaradtak azon a címen, hogy vagyonelkobzással lesznek kitoloncolva az egyezmény nyolcadik cikkelye alapján, a háborús bűnösnek nyilvánított több mint 100 000 magyar legjobban járt, mert a bírói úton elítélteken kívül mindvégig zavartalanul helyben maradtak, a legsimábban úsztak meg minden vihart. Érdemes tanulmányozni a kitelepítendők jegyzékét járásonként. 1 8 13 m <a o > 13 V-c N <D O O x> JZ :0 </3 Íj C M '2 M -S M i-, o JD -G ^ >> 0> :0 3 ß l-H ÖJQ -cd C/í 1/3 O a ^ § e S ^ O <C cS Dunaszerdahely 10 514 12 6 336 16 862 43,1 Érsekújvár 1 103 27 3 309 4 439 22,6 Feled 840 85 2 189 3 114 12,4 Galánta 1 067 42 9 262 10 371 25,1 Kassa 2 036 372 2 632 5 240 34,8 187
