Janics Kálmán: A hontalanság évei: a szlovákiai magyar kisebbség a második világháború után 1945-1948

A béke éve - 1945

Májusban mozgósítási hirdetmények jelentek meg a magyar falvakban is, amelyek több korosztályt hívtak be katonai szol­gálatra, de azzal a záradékkal, hogy a mozgósítási hirdetmény magyarokra nem vonatkozik. A magyar lakosság ezt meg­nyugvással vette tudomásul abban a hitben, hogy lakhelye nyilván Magyarországhoz fog tartozni, ezért nem tart igényt az új Csehszlovákia magyar nemzetiségű katonákra. Még folyt a háború, amikor megindult a közigazgatás át­szervezése a kassai kormányprogram szellemében, amely a polgári Csehszlovákia helyi és járási kinevezett igazgatási szer­veit választott népi szervekkel helyettesítette. A demokratizá­lás járási szinten volt a legnagyobb jelentőségű, helyi önkor­mányzatnak volt tekinthető; a népi önkormányzati szerveket Národný Výboroknak, Nemzeti Bizottságoknak nevezték. Dél-Szlovákiában a már Londonban előkészített átmeneti for­radalmi szervek helyettesítették a Nemzeti Bizottságokat, ma­gyar községekben az ún. komisszárok, nemzeti megbízottak, vagy a magyar többségű járások élén a közigazgatási bizottság (Správna komisia). Az SZNT belügyi megbízottja április 7-én rendeletet adott ki, mely a demokratikus jogok gyakorlásából a nem szláv elemeket kizárta: „A Nemzeti Bizottságoknak (Národný výboroknak) csak csehszlovák állampolgár lehet tagja, aki valamilyen szláv nemzethez tartozik, állandó lak­hellyel bír a járási Nemzeti Bizottság hatáskörébe tartozó járásban, és betöltötte a 18. életévét." 2 3 Ugyanez a rendelet szabályozza a komisszárok kinevezését a magyar lakosságú községekbe. 2 4 Az utasítás szerint Nemzeti Bizottságokat csak ott lehetett szervezni, ahol a szláv lakosság elérte az összlakos­ság 1/3-át. Ebben a rendeletben már nincs szó arról, hogy magyar antifasisztákat tanácsadói minőségben be lehet vonni a közigazgatásba. Sőt gyakorlatilag ennél is tovább megy: kizárja a magyar antifasisztákat a politikai jogok gyakorlásá­ból, ugyanúgy, mint egy későbbi törvény 1946-ban a választói névjegyzékbe való felvételből. A nem szláv antifasiszta ezzel fekete listára került, és elindult a jogfosztás útján akkor is, ha mint kivételezett, állampolgárságot kapott. 132

Next

/
Oldalképek
Tartalom