Janics Kálmán: A hontalanság évei: a szlovákiai magyar kisebbség a második világháború után 1945-1948

A béke éve - 1945

birtokainak az elkobzását, és azok szétosztását a szlovák szegényparasztok között, Szlovákia fölszabadított részein. A kormány elhatározta, hogy ezt a kezdeményezést a köztársaság egész területére kiterjeszti."

7 Az ígéret beváltása nem váratott magára sokáig; nyolc héttel az első kollektív magyarellenes vagyonelkobzó rendelkezés megjelenése után a forradalom teljes erejével a magyar paraszt ellen fordul, de már nincs vagyoni cenzus, ellenséggé lesz a szegényparaszt is, ha magyar; ennek a földszerző akciónak az értelmében került sor minden magyar földbirtok elkobzásának a kimondására: „Ez a rendelkezés az elnök 1945. június 21-én kelt 12/1945. számú dekrétumával olyan értelemben nyert kiszélesítést (a szerző az SZNT földelkobzó rendelkezésére utal - J. K.), hogy a teljes mezőgazdasági vagyon elkobzása alól csak azok a magyar nemzetiségű személyek mentesíthetők, akik aktív módon részt vettek a Csehszlovák Köztársaság megvédéséért vívott harcban."

8 Ezzel lényegében - de csak elméletileg - az egész magyar parasztság földbirtokát elkobozták, mert aktív németellenes harcot a szlovákiai magyar lakosságnak csak mintegy 0,1%-a vállalt. Azért csak elméletileg, mert az elnöki határozat záradékában (14. §) a földvagyon elkobzását a cseh nyelvi területekre korlátozta, tehát Szlovákiában a továbbiakig nem volt végrehajtható. A magyarellenes akció legfőbb tétje a földelkobzás felfüggesztése ellenére továbbra is a földszerzés maradt; föld nélkül telepíteni nem lehetett, a helyben maradt magyar lakosság pedig ugyanúgy tényezője lett a nemzeti forradalom céljai akadályozásának, mint a nemzetközi téren előállott nehézségek. Az államigazgatás és az oktatásügy megtisztítása a magyar elemektől már 1945. február 13-án jogi keretet kapott, amikor: „Az SZNT úgy határozott, hogy állami szolgálatba való fölvétel céljából minden régi alkalmazott köteles új kérvényt beadni."

9 A rendelet nem említ nemzetiségeket, de szövegezése alkalmas volt arra, hogy a magyar nemzetiségű államigazgatási és oktatásügyi tisztviselőket kirostálják. Ez meg is történt. (A Cesta ke květnu szerkesztősége magyararázatot fűz a hatá126