Janics Kálmán: A hontalanság évei: a szlovákiai magyar kisebbség a második világháború után 1945-1948
A hazai ellenállás és a kisebbségek
Besztercebányán az ellenállás irányítói a magyar munkásosztály kezét keresték volna, a magyar kisebbség ellen meghirdetett vagyonelkobzások és diszkriminálások helyett. Nem lehet azt állítani, hogy a besztercebányai nyilatkozatok hozzájárultak a magyar helyzet alakulásához, mert azokat a magyar közvélemény nem ismerte, de hogy milyen hatása lehetett volna egy új baráti hangnak, azt már ma lemérni nem lehet. (Mindezt nem cáfolják meg a helyi jelentőségű internacionalista barátkozások, amik tömegbázissal nem bírtak.) A magyar katonai alakulatok szerepét a szlovák fölkelés leverésében sem a fölkelés idején, sem közvetlenül a háború befejezése után nem látták tisztán, a megtorlás hangulata következtében eltúlzott vádak keletkeztek: „Magyarországnak ezt a bűnét a történelemből nem lehet kitörölni, és a szlovák számla azzal is meg lesz terhelve, hogy Magyarország hozzájárult a fölszabadított területek likvidálásához, nem beszélve azokról a magyar hadosztályokról, amelyek SS-mannokkal tisztogatták a partizánterületeket." 6 4 A „tisztogatás" szó abban a korban sokértelmű kifejezés volt, értettek rajta igazoltatásokat, de lehetett föltételezni tömeggyilkosságokat is. A későbbi történelmi irodalom nem tud arról, hogy a fölkelés leverése után magyar kötelékek kegyetlenkedtek volna a lakossággal, az pedig köztudott, hogy a hadműveletekben nem vettek részt: „Magyar egységek nem vettek részt a támadásban. .. A magyar alakulatok csak a fölkelés további fázisában léptek Szlovákia területére, őrszolgálatot végeztek..." 6 5 A fölkelés leverése utáni időszakra magyar vonatkozásban Dél-Szlovákia visszaszerzésének a közeli megvalósulásába vetett biztos tudat volt a jellemző, ez akkor már nemzeti igény volt, a tömegeknek ezt a követelését a német diplomácia is tisztán látta: „A szlovák lakosság széles tömegei a politikai és államjogi viszonyok új elrendezése értelmében azt várja, hogy helyrehozzák az 1938. november 2-i bécsi döntőbíráskodást, melynek értelmében Szlovákia déli részeit Magyarországhoz csatolták. A szlovák nemzetbe nagyon erősen belegyökerezett a határok revíziójának a gondolata, és az ellenséges propagan116