Janics Kálmán: A hontalanság évei: a szlovákiai magyar kisebbség a második világháború után 1945-1948

A hazai ellenállás és a kisebbségek

földbirtokát azonnal és kártérítés nélkül ki kell sajátítani, és ellenszolgáltatás nélkül szlovák földműveseknek kell adni." 57 Ezzel megindult a harc a magyar proletárok ellen, a hazai ellenállás fölzárkózott az emigrációk nemzetiségi politikájá­hoz, az esetleges lakosságcsere elméletét a vagyonelkobzásos kitoloncolás programja árnyékolta be. Az érzelmi áthangolás és hírverés szóhasználata nem ütkö­zött akadályokba, csak a Tiso-rendszer antiszemita közhelyeit kellett átértékelni magyar vonatkozásúra (az elcsépelt „zsidó tőke" szerepét átveszi a „német és magyar tőke"). A különös osztályharc megfogalmazása az üzemi szakszervezeti bizottsá­gok kongresszusán Podbrezován is szerepelt: „Nem vetjük fel a tulajdonjog kérdését, de szükségesnek tartjuk, hogy államo­sítsák a német és magyar tőke vagyonát, vagy mindazt, ami hazai vagy külföldi ellenségek birtokában volt." 5 8 Az osztály­szempont marxi értelemben megszűnt, mert a tőke szerepét átveszi a német és magyar tőke, a forradalmi nemzetközi prole­tár helyét pedig a juttatásra egyedül jogosított szláv proletár. Október közepe után a fölkelés ügye katonailag válságba jutott, bár október 17-én a megbízottak testületének ülésén Lettrich, a demokrata párt elnöke még optimista hangot üt meg a dél-szlovákiai terület vitájában: „Alaposan elő kell készítenünk ennek a területnek a megszállását. Ezzel sok sú­lyos kérdés függ össze. Számolni kell azzal, hogy a cselekvésre bármely nap sor kerülhet." 5 9 Október közepén ez katonai realitás volt, így látja Puskás is: „Horthy nagyon jól tudta, hogy csak ki kell adnia a parancsot a fegyverszüneti föltételek teljesítésére, s a szovjet csapatok néhány óra alatt elérik Buda­pestet." 6 0 De tudták ezt a németek is, ilyen értelemben nyilat­kozott Veesenmayer volt német követ a Jaross-perben: „Ha a magyar hadsereg október 15-én letette volna a fegyvert, a németek kénytelenek lettek volna hadseregüket a Duna­medencéből visszavonni." 6 1 Az 1944. október 11-én Moszkvá­ban aláírt fegyverszüneti egyezmény szerint a magyar hadsere­get és a magyar közigazgatást 10 napon belül a trianoni hatá­114

Next

/
Oldalképek
Tartalom