Varga János (összeáll.): A Csemadok 25 éve 1949-1974

Ág Tibor: Néprajzi gyűjtőmunka

Fonó Kéménden, 1956 újabb embereket sarkallt munkára. Főleg a középiskolás diákok bevonását tartjuk pozitívumnak. A galántai, dunaszerdahelyi és a losonci járásban a kérdőívek 90 százalékát középiskolás diákok töltötték ki. Az ipolysági diákok is kivették részüket a gyűjtőívek kitöltéséből: Marsai Ferenc pedagógus vezetésével 24 faluban végeztek felderítő munkát. A galántai középiskolában is aktívan működik az iskola néprajzi szakköre. Ez a szakkör nagyban hozzájárult az 1970-ben a CSEMADOK néprajzi szakbizottsága és a Járási Múzeum által Galántán szervezett néprajzi kiállítás sikeréhez. Újabb feladatként a népballadák gyűjtését tűzte ki. Mórocz Károly tanár vezetésével eddig több mint 300 népballada-változatot gyűjtöttek; közöttük több ritka, régi ballada is van. Ezek a biztató eredmények tették lehetővé 1969-ben a Csehszlovákiai Magyar Néprajzi Társaság megalakítását. Ez a Társaság nem töltheti be — és nem is kívánja betölteni — a Tudományos Akadémia szerepét, csupán annak segítőtársa kíván lenni. A néprajz iránt érdeklődő, s a Társaságba tömörült CSEMADOK-tagok széles hálózata olyan munkát képes végezni, amit az SZTA tudományos munkatársai is felhasználhatnak. Az 1969 novemberében megalakult Csehszlovákiai Magyar Néprajzi Társaság céljául tűzte ki, hogy szoros együttműködésben a Szlovák Tudományos Akadémia Néprajzi Intézetével, illetve a bratislavai Komenský Egyetem Etnológiai Kabinetjével, az önkéntes gyűjtők széles hálózatára támaszkodva, tudományos igénnyel gyűjtse, rendszerezze, feldolgozza és publikálja az itteni magyar lakosság néprajzi értékeit. A Csehszlovákiai Magyar Néprajzi Társaság elnöke Marczell Béla, a dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeum igazgatója. Az elnökség a járási néprajzi szakcsoportok vezetőiből és néhány nagyon aktív néprajzi érdeklődésű személyből áll. 259