Varga János (összeáll.): A Csemadok 25 éve 1949-1974

Megalakult a Csehszlovákiai Magyar dolgozók Kultúregyesülete (Az Új Szó 1949. március 12-i tudósítása az alakuló közgyűlésről)

dolgozóinak együttműködésében léteznek. Az egyesületnek ilyen értelmezése elvi ellentétben lenne a munkásosztály és a dolgozó nép szervezeteinek egységéről szóló marxista tanokkal. A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete nem arra való, hogy a magyarságot elkülönítse a többi dolgozóktól. Éppen ellenkezőleg, fő feladata, hogy a szocializmusra nevelje és művelje a csehszlovákiai magyarokat saját anyanyelvükön, és hogy a mai vigasztalan állapotra való tekintettel a magyar—szlovák viszonyban, elsősorban a cseh és a szlovák dolgozók iránti testvériesség, a Csehszlovák Köztársasághoz való tartozás tudatát kialakítsa. A kultúregyesületnek további feladata lesz, hogy segítsen a kommunista pártnak és minden tömegszervezetnek minél gyorsabban megszüntetni a Dél-Szlovákiában mindmáig létező szlovákellenes elfogultságot. Rajta múlik, hogy a volt magyar urak gaz politikáját megmagyarázza, és így segítsen kialakítani a köztársaság iránti pozitív viszonyt. A kultúregyesületben a magyar nemzetiségű polgároknak meg kell ismerkedniük azokkal a problémákkal, amelyek előtt a cseh és szlovák gazdasági, politikai, kulturális élet áll. A kultúregyesületnek biztosítania kell, hogy a magyar dolgozók saját anyanyelvükön emelhessék kulturális színvonalukat, ugyanúgy, mint ahogy a Matica slovenská és a különböző szlovák egyesületek gondoskodnak a műveltség terjesztéséről a szlovák lakosság körében. A Matica slovenská, amely Dél-Szlovákia szlovák lakosságának nevelési és kultúrszükségleteiről gondoskodik és amelynek feladata, hogy azon rétegek műveltségét és nemzeti öntudatát is emelje, melyeket a múltban az erőszakos magyarosító politika elnyomott, és melyek ma újból jelentkeznek a nemzettesthez, ugyanúgy fog küzdeni a szlovák lakosság körében a nemzetiségi előítéletek ellen és gondoskodni fog azok mielőbbi kiküszöböléséről. Mindjárt a legelején hangsúlyozni kell, hogy a Matica slovenská és a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete, mint DélSzlovákia népművelési intézményei, nem tekinthetik hivatásuknak az egymással való versengést, hanem tudatában kell lenniük, közös feladatuk az, hogy Dél-Szlovákia lakosságát anyanyelvén és a nemzeti formák megtartása mellett neveljék a szocializmusra, az egyetértésre és barátságra. Hogy azt megtehessék, sem az egyik, sem a másik intézménynek nem szabad megtűrnie soraiban a nacionalista elemeket, melyek Dél-Szlovákia szlovák és magyar lakossága között csak a bizalmatlanságot és gyűlöletet szítják. Csehszlovákia dolgozó népe nagy feladat előtt áll. Sikeresen kell teljesítenie az ötéves tervet, és ennek a tervnek az útján a szocializmushoz kell érnie. Ezt a célt csupán valamennyi dolgozó szoros és egységes együttműködésével lehet elérni. Mindenki, aki ezt az egységet, akár vallási, akár nemzetiségi síkon megbontja, a népi demokrácia és a szocializmus ellensége. A nemzetiségi viszályok és előítéletek DélSzlovákiában nagyon gyakran megnehezítik a mezőgazdasági és ipari feladatok teljesítését az ötéves terv keretén belül. Akadályozzák az előrehaladást a szocializmus felé vezető úton. Ezeket az akadályokat nagyon gyorsan el kell távolítanunk. Ócskavasba kell dobnunk a múlt kapitalizmusának minden maradványát. Ma a szocializmus a fontos — és nem a nemzetiségi viszálykodás. Aki a szocializmust építi, biztosítja a nemzetek szabadságát és békéjét. Aki akadályozza a szocialista építést, feleleveníti a nemzetiségi viszályokat, ellensége a szocializmusnak, azok malmára hajtja a vizet, akik a nemzetek közötti békét veszélyeztetik, akik gátolják a nemzetek szabad és általános fejlődését. Az ünnepi beszédek elhangzása után a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete első tisztségviselőinek megválasztására került sor. Díszelnök: Fábry Zoltán író, elnök: Lőrincz Gyula festőművész, az Új Szó fő20