Varga János (összeáll.): A Csemadok 25 éve 1949-1974

Viczay Pál: Énekkari mozgalom

Énekkari mozgalmunk legnagyobb eseménye a háromévenként megrendezésre kerülő galántai Kodály-napok. Varga Béla, a CSEMADOK KB vezető titkára ünnepélyes keretek között megnyitja az 1972. évi Kodály-napokat Kassán a Szervezett Munkások Dalosköre. Ennek a férfikarnak a munkája 1920-tól vált közismertté, Paulus tanár karmesterrel az élén. 1922-ben vegyes karrá alakultak, és három (magyar, szlovák, német) nyelven énekeltek. A ruttkai Munkásdalárda, mely főleg vasutasokból állott, 1922-ig énekelt magyarul. A szocialista szavaló-zenei csoportok a kommunista párt agitációs munkáját segítették elő. Az első Csehszlovák Köztársaság idején Bratislavában a munkásság körében nagyon közismert volt a Kék blúz és a Műhely nevű agitációs kulturális csoport. Az első Csehszlovák Köztársaságban alakult meg a Csehszlovákiai Magyar Dalosszövetség (a továbbiakban CSMDSZ), melynek 62 szervezett kórus volt a tagja. A CSMDSZ a kórusmozgalmat rendszeresen irányította, országos viszonylatban pártfogolta, és ezzel a mozgalmat viszonylag rövid időn belül magas színvonalra emelte. Az akkori Szlovenszkói Magyar Tanítók Énekkarával karöltve fő irányítói és hangadói voltak az egész csehszlovákiai magyar énekkari mozgalomnak. A CSMDSZ adta ki rendszeresen a Magyar Dalunk című szakmai folyóiratot. A CSMDSZ országos jellegű fesztiválokat rendezett Losoncon, Érsekújvárott és Komáromban. (Egy adat: az első Csehszlovák Köztársaság idején Komáromban 8 önálló felnőtt énekkar működött.) 1938 és 1945 között a szlovákiai magyar énekkarok tevékenysége meglehetősen szegény volt. 1942-ben Kodály Zoltán 60. születésnapján a bratislavai magyar gimnázium rendezésében a Nemzeti Színházban került sor egy énekkari találkozóra, melyen kb. 700 énekes szerepelt. 1944-ben Nyitraegerszegen tartottak egy országos 213