Varga János (összeáll.): A Csemadok 25 éve 1949-1974
Bodnár Béla: Irodalomnépszerűsítő munka
ink a legtöbb ilyen találkozót. Első helyen említjük a dunaszerdahelyi és a galántai járást, ahol a legtöbb, szám szerint 19, illetve 14 akciót szerveztek egy hónap alatt. Az író-olvasó találkozók közül kiemelkedik Ordódy Katalin, Madách-díjjal kitüntetett Keskenyebb út című regényének ismertetése; csupán a dunaszerdahelyi járásban tíz alkalommal szerveztek könyvárusítással egybekötött találkozót, melyek közül talán a nagyszarvai volt a legsikeresebb, ahol a regény 125 példánya talált gazdára. A hazai magyar írók ebben az időszakban kivétel nélkül mind eleget tettek helyi szervezeteink, illetve járási titkárságaink meghívásának, nem úgy mint a múltban, amikor is panaszokkal éltek a szervezők. A legtöbb ilyen találkozón Duba Gyula, Tőzsér Árpád, Lovicsek Béla, Ozsvald Árpád, Zs. Nagy Lajos, Dénes György vett részt. Külön figyelmet érdemel az a tény, hogy minden ilyen akción a CSEMADOK járási titkársága, illetve a helyi szervezet a népkönyvtárral, valamint a könyvesbolttal együttműködve sikeres könyvkiállítást rendezeit. Számos községben, városban az irodalmi szerzői estek valóban az irodalom, a költészet ünnepi óráivá váltak. Rimaszombatban pl. soha semmilyen kulturális eseménnyel nem tudtak olyan tömegeket mozgósítani, mint éppen egy-egy irodalmi vagy szerzői est megrendezésével. De hasonló a helyzet Szlovákia magyarlakta vidékein mindenütt, ahol járási bizottságaink, helyi szervezeteink vezetősége felismerte az irodalmi és szerzői estek jelentőségének közvetlen hatását a népművelésben. Egri Viktor, Lovicsek Béla, Ozsvald Árpád, Csontos Vilmos, Duba Gyula, Nagy Olivér, Fecsó Pál, Szabó Béla, Dávid Teréz, Tőzsér Árpád, Rácz Olivér és a többi író évről évre szinte egész Szlovákiát bejárta, ismertette műveit, száz és száz felvetett kérdésre, problémára válaszolt, és gazdag élménnyel tért haza. A szerzői esteken kívül a magyar, a szlovák, a cseh, az orosz és a világirodalom klasszikusainak (Gárdonyi, Mikszáth, Jókai, Móricz, Ady, Petőfi, Solohov, Gorkij, Hviezdoslav és mások) munkásságáról és műveiről megtartott irodalmi estek, előadások maradandó élményt nyújtottak mind az előadóknak, mind a hallgatóknak. A CSEMADOK VIII. országos közgyűlése óta a legsikeresebb író-olvasó találkozók Szencen, Berzétén, Sárosfán, Gömörhorkán, Rozsnyón, Pelsőcön, Pereden, Nádszegen, Farkasdon, Kosúton, Diószegen, Gerencséren, Nyitrán, Nagysallón, Ipolyságon, Oroszkán, Zselizen, Kálnán, Bodrogszerdahelyen, Nagykaposon, Királyhelmecen, Tornán, Buzitán, Kürtön, Szálkán, Szőgyénben, Komáromban, Csallóközaranyoson, Csábon, Losoncon, Rimaszombatban, Alsópokorágyon voltak. A legtöbb előadás tárgya Szimonov Élők és holtak, Solohov A hazáért harcoltak, Győry Dezső Viharvirág, Gorkij Az anya című műve, Jókai, Móricz, Mikszáth munkássága és az Ady—Hviezdoslav-kapcsolat volt. A CSEMADOK országos közgyűlésétől napjainkig járási bizottságaink összesen 999 irodalmi és szerzői estet szerveztek, 1962-ben 251-et, 1963-ban 178-at, 1964-ben 240-et és 1965—66-ban 330-at (az egyes járásokban elért eredményeket statisztikai táblázatban tüntetjük fel). Sárosfán a CSEMADOK helyi szervezetének vezetősége egy-egy irodalmi estet közösen szervez a nőbizottsággal, és az irodalmi esteken 20—25 könyvet is eladnak. A galántai járásban Pereden, Nádszegen, Szelőcén, Farkasdon tartanak rendszeresen irodalmi és szerzői esteket, ahol szintén egybekötik az irodalmi esteket könyvárusítással. A komáromi járási bizottságnak van egy ifjúsági irodalmi klubja, a Petőfi Ifjúsági Klub. Lelkes tagjai dramatizálják irodalmi előadásaikat, és műsorukkal a környező falvakat is látogatják. Pozitívan értékelhetjük a klub tagjainak munkájában azt is, hogy mindannyian képezik magukat irodalmi téren. 140
