Varga János (összeáll.): A Csemadok 25 éve 1949-1974

Gőgh László: A CSEMADOK szervezeti életének fejlődése a megalakulástól napjainkig

Taggyűlés Cakovban (Cakón) 1966-ban A közgyűlés új szervezeti alapszabályzatot fogadott el, azonkívül elfogadta a CSEMADOK ún. programját. Az alapszabályzat szerint a szervezet elnevezése módosult, „Csehszlovákiai Magyarok Kulturális és Társadalmi Szövetsége" lett. Az új alapszabályzat kimondta, hogy a helyi szervezetek—nem mint eddig évenként, hanem csak—kétévenként tartják meg tisztújító évzáró taggyűlésüket, akárcsak a járási konferenciákat, az országos közgyűlést pedig négyévenként kell összehívni. A CSEMADOK-program nem marxista-leninista szellemben fogant dokumentum volt; gyakorlati megvalósítására az ország politikai és gazdadági életének konszolidálása folytán nem került sor. Az ország belpolitikai életében végbement események, a CSEMADOK szervezeti életében bekövetkezett változások elvonták a tagság figyelmét a IX. országos közgyűlésen elfogadott határozati pontok megvalósításáról. A rend fokozatos helyreállítása után csak a konszolidálási folyamat előrehaladott szakaszában lehetett hozzákezdeni a CSEMADOK XI. országos közgyűlésének előkészítéséhez, amelyre 1972. április 15—16-án került sor. A CSEMADOK szervezeti életének konszolidálódásában nagy jelentőségű volt az 197l-es esztendő, amikor is sor került az 1968—69-es években a CSEMADOK munkájában megnyilvánult, a szövetség küldetésével ellentétes nézetek és szemléletek felszámolására. Nagy szerepet játszottak ebben főként az év elején megtartott évzáró taggyűlések és az ezt követő járási konferenciák. A CSEMADOK helyi szervezeteinek és járási bizottságainak élére olyan személyek kerültek, akik nem kompromittálták magukat 1968—69-ben, és a CSEMADOK húszéves tradíciójához híven a CSEMADOK tagságát a szocialista hazafiság, a proletár internacionalizmus szellemében vezetik. Ez lehetővé tette, hogy a CSEMADOK munkájában újra, következetesen érvényre jusson a CSKP vezető szerepe, és helyi szervezeteink küldetésüknek 104