Varga János (összeáll.): A Csemadok 25 éve 1949-1974

Gőgh László: A CSEMADOK szervezeti életének fejlődése a megalakulástól napjainkig

CSEMADOK-est Hamuliakovóban (Gútoron) 1959-ben zetek vezetőségi tagjai, főkönyvelői és csoportvezetői, s így még szorosabbá vált az együttműködés. Bebizonyosodott, hogy azokban a helyi szervezetekben, ahol szilárd a szervezeti élet, rendszeresen tartanak vezetőségi üléseket, ott élénk és sokoldalú tevékenység folyik, midegyiknek van színjátszó csoportja, táncegyüttese, zenekara. Ezekben a falvakban a CSEMADOK-tagok kezdeményezői és terjesztői az új munkamódszerek bevezetésének, a „szocialista brigád" cím elnyeréséért indított mozgalomnak, tudatosították, hogy azonosak az egyén és a közösség, a szocialista társadalom érdekei. Az ilyen helyi szervezetek munkáját a nemzeti bizottság is megbecsüli, az efsz kulturális alapjából anyagilag támogatja. 1961-ben elvégezték a tagság nyilvántartásával kapcsolatos munkákat. A CSEMADOK-nak ekkor 507 helyi szervezete és 35 ezer tagja volt. A komáromi, a rimaszombati és a rozsnyói járás több községében a kartotékrendszer bevezetése után a taglétszám megkétszereződött. Ugyanakkor a dunaszeidahelyi járásban, ahol a nyilvántartást csupán formális munkának tekintették, a taglétszám több mint ezerrel csökkent. A tagállomány alakulásával kapcsolatban a közgyűlés elégedetlenségét fejezte ki, amiért a dunaszerdahelyi, galántai, komáromi, érsekújvári, losonci és tőketerebesi járásban az ott élő magyar lakosságnak csak 4—5 százaléka volt tagja a CSEMADOK-nak, ezért feladatul adta a felsorolt járások szervezeteinek, hogy a taglétszámot a kétszeresére emeljék. Az országos közgyűlés beszámolója rámutatott, hogy a szervezeti élet további javulásának kulcsa a járási bizottságok kezében van. Az első feltétel az átgondolt, tervszerű munka, mert amíg a terv nem a járás konkrét termelési, politikai és kulturális feladataiból indul ki, hanem csak a központi bizottság részéről általánosságokban megadott pontokra épül, nem lehet a jó munka alapja. Az országos közgyűlés határozata alapján a szervezeti élet további megjavítása érdekében a következő irányelveket dolgoztuk ki: 1. A Központi Bizottság javítsa az elvi irányítást, következetesen harcoljon a téves nézetek ellen, rendszeresebben segítse elő a kulturális anyagok kiadását, koordinálja a munkát, jobban aktivizálja a KB tagjait és tovább szorgalmazza központi iskolázások és szemináriumok rendezését. 2. A járási bizottságoknak tudatában kell lenniük, hogy a kerületi bizottságok 97