Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004

A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke

FRENYÓ Lajos Dolhán (Kárpátalja), majd Komáromban volt helyi titkára a CSKP-nak. Mozgalmi tevékenysége miatt 1924-ben megvonták állampolgárságát. Ettől kezdve fokozatosan visszavonult a mozgalmi élettől. 1933-1938-ban a Magyar Újság belső munkatársa volt, Ács Pál néven sűrűn írt az antifasiszta és háborúellenes Magyar Napba (1936-1938). A fasizmus éveiben illegalitásban élt. 1945-ben Magyarországra költözött, nyugdíjazásáig a Magyar Távirati Iroda és a Magyar Rádió munkatársa volt, az irodalomtól visszavonultan élt. - Szórványos előzmények után 1920-tól jelentek meg versei, tárcái. Főként baloldali vagy polgári radikális lapok (Kassai Munkás, Tűz, Ék, Korunk, Periszkóp, Az Ember, Akasztott Ember, Új Szó, Az Út stb.) közölték írásait. A német aktivizmus, Ady költészete, Kassák szabad versei és erőteljes nyelve, Barta Sándor abszurd és groteszk elemekkel átitatott stílusa és forradalmi indulata, osztály ön tudata hatott rá. Verseinek zömét eleinte agitatív és mozgalmi célok motiválták, a harmincas években erőteljesen csökken mozgalmi lendülete, elmélyültebbé, meditatívvá és szubjektívvé válik költészete. 1938 után nem írt verseket. M.: Emberország, v., Komárom 1922; Tömeg, v., uo. 1923; Én öltelek meg?, elb., uo. 1926; Új játékok új színpadra, egyfelv., uo. 1926; Némák indulója, v., uo. 1935. Ir.: Fábry Zoltán: F. S. = F. Z.: ÖÍ 1., 1980; uő: Lírikusok Szlovenszkón. = uő: ÖÍ 4.; Szalatnai Rezső: Irodalmi menetrend Szlovenszkón, Magyar Figyelő 1933/1-2; Csanda Sándor: Első nemzedék, Po.-Bp. 1968; Fried István: „Csak Földet üvöltök és börtönt döngetek", ISZ 1971/7; Fábry Zoltán válogatott levelezése 1916-1976 (szerk. Csanda Sándor és Varga Béla), 1978; Fónod Zoltán: Üzenet, Bp. 1993, Po. 2002. _ _ Sz. Z. Földműves, előre -» Győzelmes Út Földműves Szava -> Garamvölgye FRÁTER Lajos —» Frenyó Lajos FRENYÓ Lajos; Fráter L., Kövényi F. L. (Abaújrákos, 1872. ? - Eperjes, 1944. jan. 21.): történész, író. Középiskolai tanulmányait Sajógömörön, Rozsnyón, Késmárkon, az ev. teológiát Eperjesen és Greiswaldéban végezte. Az eperjesi kollégium főgimnáziumában és teológiai akadémiáján tanított, s ugyanott könyvtáros is volt. - Vallásos témájú cikkeket, elbeszéléseket, történelmi tanulmányokat írt. Az utóbbiakat főleg az Etnographiában, a Protestáns Szemlében és a Magyar Figyelőben közölte. Az eperjesi és kassai sajtóban (Eperjesi Lapok, Új Világ, Kassai Újság) sokat foglalkozott Eperjes és Sáros megye történetével. M.: Dicső elődök, törpe utódok, tan., Bp. 1902; A két Széchy, tan., Bp. 1903; Az 1831. évi észak-magyarországi parasztlázadás története, Eperjes 1938. Ir.: K-k (Kovarik Sándor): F. L. születésnapjára. = Evangélikus Naptár az 1942. évre; Jozef Repčák: Ľudovít Frenyó 1872-1944, personálna bibliografia, Eperjes 1966. ^ ^ FRIED Ernő Sebesi Ernő FRIED Jenő (Nagyszombat, 1900. márc. 13. - Brüsszel, 1943. aug. 17.): politikus, lapszerkesztő, publicista. Az 1918-19-es mo.-i forradalmak emigránsaként jött Csehszlovákiába, s a Kassai Munkás belpol. rovatának vezetője, rövid ideig főszerkesztője volt. A lapba pol. cikkeket, színházi értekezéseket és kritikákat írt. 1927-ben a Vorwärts c. német lap szerkesztője volt. 1929-ben a Szovjetunióba költözött, ahol a Komintern apparátusában dolgozott. 1939-ben Belgiumba küldték, ahol a Le Monde c. lap főszerkesztője lett. 1943-ban meggyilkolták. Ir.: Botka Ferenc: A Kassai Munkás 1907-1937, Bp. 1969. T. L. Friss Újság: független pol. napilap. 1938 szept.-től 32 száma jelent meg Kassán Gönczy Pál és Bálint Miklós szerkesztésében. T. L. FUCHS Imre Forbáth Imre FUKÁRI Valéria; „Fu-kF (Pozsonypüspöki, 1934. dec. 4.): irodalomkritikus, szerkesztő, művelődéstörténész. Középiskoláit (külkereskedelmit, majd gimnáziumot) Po.-ban végez120