Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004
A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke
DU KA ZÓLYOMI Emese nek egyik csúcsát: a Vajúdó parasztvilág (1974) c. regényes szociográfiát. A lelke legmélyéről felszakadt vallomás az egykori és fokozatosan, többnyire kívülről erőszakoltan átalakuló faluról szól, az általa „bizalmasan ismert" világ felidézése a gyermek- és ifjúkori emlékektől költőivé színezetten. Ez a mű tette valószínűvé azt a felismerést, hogy D. több műfajú, de egységes szemléletű író. Alkotói műhelyének egyik meghatározó tulajdonsága, hogy benne az egyes müvek minden témabeli, műfaji vagy formai eltérés mellett egy irányba mutatnak. Mintha valamilyen belső sugallat folytán a valóság számtalan arca közül mindig ugyanazzal fordulna az író felé. A témakör, a stílusjegyek, írói technika, életrajzi mozzanatok stb. lehántható rétege alatt ott rejtőzik a művekben az azonos rendező elv és közös mag: egy írói alkat és egyéniség, egy meghatározó élményvilág összetéveszthetetlen bélyege. Első regénye (Szabadesés, 1969) megjelenésekor derült ki, hogy novellái túlnyomó része előkészület, afféle ujjgyakorlat volt egy közösségi érvényű önéletrajzi körkép, egy hatalmas arányú panoráma megrajzolásához, amely a Garam menti parasztság múltját és jelenét, a fennmaradásért folytatott küzdelmeit villantja fel egy jól működő emlékezet, egy tudatosan megélt élet tükrében (ívnak a csukák, Örvénylő idő, Aszály, Álmodtak tengert I-IL). írói műhelyének elméleti megalapozottságát, alkotói tudatosítását szolgálják tanulmányai, esszéi, nagyszámú cikkei, nyilatkozatai (Valóság és életérzés, Látni a célt. Európai magány, Az idő hangjai) Megállapodott, precízen kidolgozott regénytechnikát alkalmaz, de eszköztárát megújítani, modernizálni képes. Ezt leginkább nagy sikerű kisregényével (Sólyomvadászat) és újabb müvei egész sorával bizonyította. Munkásságát számos díj és társadalmi elismerés fémjelzi: a Madách Imre-díj (1967, 1970, 1975, 1983), a Szlovák írók Szövetségének Nemzetiségi Díja (1972), Érdemes Művész (1983), a Magyar Köztársaság Csillagrendje (1990), a Szlovák Köztársaság Ezüstplakettje (1990), Szlovákiai írószövetségek Szervezetének Díja (1994), Posonium Életműdíj (2001), Szabó Zoltán-díj (Bp. 2002), József Attila-díj (Bp. 2004). M. . Delfinek, elb., 1966; Na bezhviezdnom nebi pštros, elb., szlov. ford., Smena 1966; Ugrás a semmibe, elb., 1971; Valóság és életérzés, tan., 1972; Vajúdó parasztvilág, szoeiogr., 1974; Angyal vagy madárijesztő?, elb., 1975; Skok do neznáma, elb., szlov. ford.. Slovenský spisovateľ, 1976; ívnak a csukák, r., 1977, 2004; Káderezés a (zseb)Parnaszszuson, ir. karikatúrák, 1979, 1990; Az elrabolt taliga, hum. elb., 1980; Örvénylő idő, r„ 1982; Látni a célt, tan., 1983; Kiárusítás délelőtt, elb., 1984; A macska fél az üvegtől, r., 1985: Európai magány, tan., 1987; Aszály, r., 1989; A mesélő gyilkos, elb., 1992; Álmodtak tengert I., r., 1993; Sólyomvadászat, r., 1994; Álmodtak tengert II., r. 1995. - Levél az Elnöknek, publ., 1997; Az idő hangjai, tan., 1998; Látogatók, elb., 2000; Agydaganat..., r., 2000; Halódó parasztvilág, r„ 2001; Téli áradás, r„ 2002; Szerelmes földrajzom, r., 2004. Ir.: Turczel Lajos: D. Gy., a humorista. = D. Gy.: Baj van a humorral, 1975; Fónod Zoltán: D. Gy.: Szemez a feleségem, ISZ 1962/2; Koncsol László: A szlovákiai magyar irodalom 1964-ben, ISZ 1965/2; uő: A kétlelkű emberek írója, ISZ 1964/4; Karol Tomiš: Mennyiségből minőségbe..., ISZ 1964/1; Ozsvald Árpád: D. Gy.: Delfinek, ISZ 1964/5; Turczel Lajos: Új művek és fejlődési jelenségek a csehszlovákiai magyar regényírásban, ISZ 1969/10; Derne László: A stílusmodernség eszközei és korlátai, ISZ 1966/10; Tőzsér Árpád: A harmadik helyezett mítoszának írója, ISZ 1995/7-8; Dusza István: Vágóhídon a Vörös Tehén. Kalligram 1995/10; Görömbei András: A csehszlovákiai magyar irodalom 1945-1980, Bp. 1982; Szeberényi Zoltán: Duba Gyula szépirodalmi munkásságának tükrében, monogr., Dsz. 1997. Sz. Z DUKA ZÓLYOMI Árpádné Sidó Ágnes, D. DUKA ZÓLYOMI Emese (Pozsony, 1944. aug. 15.): muzikológus, zenei könyvtáros. Po.ban érettségizett (1961), 1969-ben a po.-i konzervatóriumban fuvola szakon, 1979-ben a Komenský Egyetem BTK-n zenetudomány szakon végzett, majd uo. doktorált (1981). 1969-1970-ben az Egyetemi Könyvtár zenei kabinetjének vezetőhelyettese, 1970-2004 között vezetője. 1985-1988-ban a Szlovák Rádió magyar adásának külső munkatársa, 19901997 között a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem előadója. 1982-től több kórus alapító 90
