Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004

A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke

BERÉNYI József gött a megmaradás és a túlélés természetes ösztöne munkál. Öregem, az utolsó c. kisregé­nye témájának nyomvonalai felsejlenek ko­rábbi novelláiban (Szorongás, A negyed kilenc jegyében), a kisregény azonban teljesebbé te­szi a történetet, s mívesebbé a munkát. Alakjai árnyaltabbak, írói eszközei csiszoltabbak. Ka­maszhőse (Hury Tamás) vívódásaiban s a nagy­apa-unoka kontrasztban múlt és jelen elevene­dik meg előttünk. A szlovákiai magyarság 1945^48-as tragédiája (üldözés, kitelepítés), Baranya soknemzetiségű világa, a Csallóköz­be tett utazás más és más reflexiókat váltanak ki a regényhősökből, minthogy valamennyi más világ. Ebben a másságban benne van az „én-tudat" és a „mi-tudat" konfliktusa is. B. Vereség (1981) c. novelláskötete nem az előre­lépést, hanem a megtorpanást jelezte. Valóság­szemlélete leszükült, stílusa, nyelvezete a mo­dorosságok felé hajlott, a novella helyét az életképek vették át. - Cseh (L. Fuks, J. Nesvadba) és szlovák írók (R. Sloboda, L. Ballek, J. Puškáš stb.) müveiből fordított. M.: Indulatos ébredés, publ., vallomások, 1988; Végső visszaszámlálás, vál. és új elb., Dsz. 1993; Biliárd néhány hős emlékének, bibliofil vál., uo. 1995; A galambszelídítő, ilj. elb., 1997. Ir.: Zalabai Zsigmond: A Csallóköztől „Mihályor­szágig". = Z. Zs.: Mérlegpróba, Po.-Bp. 1978: Mé­száros László: A próza kapui előtt. = M. L.: Nyitott tétel, uo. 1977; uő: „Tanulmányok" a csallóközi ember természetrajzához, ISZ 1982/3; Duba Gyula: Botlóíuzek az égen. Bereck József három novellája elé. = B. J.: Biliárd néhány hős emlékének, Dsz. 1995: Szeberényi Zoltán: Magyar irodalom Szlová­kiában (1945-1999) II., 2001. F. Z. BERECZ Gyula (Komárom, 1894. okt. 28. ­Budapest, 1951. okt. 7.): szobrász. Iskoláit szü­lővárosában és Győrben végezte. A bp.-i Ipar­művészeti Főiskolán szobrászatot tanult Orbán Antal és Simay Imre irányításával. Tanulmá­nyai befejezése után szülővárosában telepedett le, ahonnét a magyarüldözés elől 1948-ban Mo.-ra költözött. - Főként dombormüveket és arcképszobrokat alkotott. Legjelentősebb mü­vei: a háború áldozatainak emlékműve a komá­romi Szt. András-templomban (1931) és a Jó­kai-szobor (1937) az egykori Jókai Egyesület székháza (ma: Duna Menti Múzeum) előtt. Ir.: Szuchy M. Emil: Emlékezés Berecz Gyulára, ISZ 1975/4. Sz. Z. BERECZ Kálmán (Tardoskedd, 1907. jún. 25. - Budapest, 1983. márc. 19.): politológus. A gimnáziumot Bp.-en és Érsekújváron, jogi tanulmányait Po.-ban végezte. Alapító és vez. tagja volt a Sarlónak. Jogászi pályáját Ersek­újvárott közigazgatási tisztviselőként kezdte. Az SZMKE helyi szervezetének titkáraként szabadegyetem jellegű előadássorozatokat szervezett. Tagja volt a CSMTIMT-nek és a CSMKT-nek és egyik szervezője a Tavaszi Parlamentnek. 1945 után Mo.-on élt, a lakos­ságcsere végrehajtása idején a magyar kor­mány meghatalmazottjaként működött. 1949­1972-ben vállalati jogtanácsos volt. - 1938 e­lőtt főleg kisebbségpol. kérdésekkel foglalko­zott. Jelentős tanulmányai: Az észtországi nemzeti kisebbségek kultúr autonóm iája, M iL 1931/12; A kisebbségi kérdés. = A kisebbségi magyar ifjúság röpirata a Csehszlovákiai Ma­gyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Tár­saság megalakulása alkalmából, 1931; A ki­sebbségi nyelvhasználat joga az európai álla­mokban, Magyar Kisebbség 1934/7; A kisebb­ségi kérdés mai állása. = Kisebbségi problé­mák, Léva 1937; Megvalósítható-e a svájci példa?, Új Szellem 1938/3. M: Ez volt a Sarló (társszerző). Bp. 1978. Ir.: Turczel Lajos: Az érsekújvári reálgimnázium mint irodalmi és tudományos életünk iskolája, ISZ 1992/12. T. L. BERÉNYI József (Ekecs, 1967. jún. 6.): ta­nár, politikus. Po.-ban érettségizett (1985), a Komenský Egyetem BTK-n magyar-történe­lem szakos tanári oklevelet szerzett, a bp.-i Közép-Európa Egyetem Politológiai Tanszé­kén politológiát végzett (1993-94), majd 1995 aug.-ig a New York-i School for Social Research magánegyetemen végzett kutatáso­kat. 1990-ben a Magyar Diákszövetség képvi­seletében az FMK listáján (független) képvi­selő lett az SZNT-ben, mandátuma 2 évig tar­tott. 1990-9l-ben a galántai Magángimnázi­45

Next

/
Oldalképek
Tartalom