Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004
A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke
helyet biztosított, s Babits, Ortutay Gyula, Cs. Szabó László, Szabó Zoltán írásai is fel-feltüntek. Hazai viszonylatban Szvatkó egymás után nyert meg exponált baloldali írókat, köztük Vass Lászlót és Peéry Rezsőt, s munkatársai voltak Berecz Kálmán, Bólya Lajos, Borsody István, Brogyányi Kálmán, Dobossy László, Egri Viktor, Kovács Endre, Sándor Imre. Fábry Zoltán - aki a 20-as évek második felétől folyamatosan támadta s „a cinikus szalto mortálék bűvészének" és „a kétlakiság zseniális zsonglőrének" nevezte Szvatkót - fasizálásban marasztalta el az Új Szellemet, holott németbarát írások nem jelentek meg benne. A nyugati világra folyamatosan kitekintő gazdag szemléi voltak, s belpolitikai viszonylatban főleg a kisebbségi jogrendezéssel foglalkozott. Szvatkó a svájci példát hangsúlyozva tanulmányokat írt, s a Sarlóból ismert Berecz Kálmán, valamint Duka Zólyomi Norbert is több ilyen írást publikált. Szépirodalmat nem közölt a lap, kritikai rovata azonban gazdag és nívós volt. Ir.: Fábry Zoltán: Búcsú, Öí 5; uő: Szentiváni Kúria. Egy csődtömeg kultúraktái. Fáklya 1953. = F. Z.: Öí 6; Turczel Lajos: Két kor mezsgyéjén, 1967; Filep Tamás - G. Kovács László: Egy európai polgár emlékezete. Arcképvázlat Szvatkó Pálról (előszó A változás élménye c. Szvatkó-könyvhöz), 1994. T. L. Új Szív: a két vh. között a leghosszabb életű kisebbségi magyar lap volt, 1919 máj.-tói 1945 ápr.-ig hetente jelent meg Po.-ban, Hladik Ágoston kat. lelkész szerkesztésében. Hitbuzgalmi lap volt; állandó ifj. melléklete 1938-ig Szívgárdista, utána Ifjúságunk címmel jelent meg. Ir.: Turczel Lajos: Magyar nyelvű katolikus sajtó Szlovákiában 1945 előtt. Remény 1990/11-13. T. L. Új Szó: irod., krit., műv. és társad, folyóirat. 1929-ben és 1932-1933-ban összesen 22 számajelent meg Po.-ban, Barta Lajos szerkesztésében; több közülük összevont szám volt. 1932-től alcímében „az új kultúra folyóiratának" nevezte magát, s a szerkesztő helyettese felelős szerkesztői minőségben Peéry Rezső Új Szó volt. Az 1918/19-es mo.-i forradalmak ismert emigránsa, Barta az emigrációban egyik szocialista párthoz sem csatlakozott, ennek tudható be, hogy már első lapja az ideológiailag nyitottabb népfrontos sajtó úttörője volt. Nyitottságát bizonyítja, hogy egy hosszú ankétjában, mely a munkásoktatás tartalmi és módszertani kérdéseit vetette fel, a kommunista és szocdem szerzők békés egymásutániságban szerepeltek, s a lapban olyan cikkek is megjelentek, melyek pozitívan értékelték a „marxista kereszténység" Németországban és Ausztriában elterjedt mozgalmát (Kurt Heller: Jézus és Marx, 1929/1; Dombi Bálint: Bibliai szocializmus, 1929/4-5). Éppen ezért nagyon érdekes, hogy a lap legradikálisabb szerzői a sarlósok voltak. Balogh Edgár szerint Bartát a lap elindítására a sarlós mozgalom ihlette, mely már az 1. évf. idején határozott lépést tett a kommunista párt felé. Olyan cikket, mint Balogh Edgárnak Az új nemzedék szava c. újprogramú írása, a Sarlót pártoló lapok (A Mi Lapunk és A Nap) nem vállalhattak, így az Új Szó lett a mozgalom fő fóruma. Balogh Edgáron kívül még Peéry Rezső, Dobossy László, Horváth Ferenc, Jócsik Lajos és Kardos Ferenc publikáltak benne. Hazai íróink közül Földes Sándor, Ilku Pál, Jarnó József, Krammer Jenő, Morvay Gyula, Neufeld Béla, Palotai Erzsi, Prerau Margit, Sellyei József és Szalatnai Rezső voltak a munkatársai, az emigránsok közül pedig Balázs Béla, Bölöni György, Karikás Frigyes és Szucsich Mária (Barta felesége). Mo.-ról többek közt Haraszti Sándor, Kemény Gábor, Simon Andor írásaival találkozunk benne, a külföldiek közül pedig E. Toller, Lunacsarszkij, Bruno Kaiser szerepelnek. Ir.: Botka Ferenc: A csehszlovákiai magyar nyelvű szocialista sajtó irodalmi bibliográfiája 1918-1938, Bp. 1966: Csanda Sándor: Barta Lajos Új Szója. = uő: Nemzetiségi irodalmunk és kapcsolatai, 1985. T. L. Új Szó: zsidó pol. hetilap. 1932 márc.-tól 1936 dec.-ig jelent meg a kárpátaljai Munkácson, Rosenberg Salamon szerkesztésében. A Szombathoz s a Judeához hasonló szellemiségű nemzetpolitikai orgánum volt. Gyér irod. anyagában jóformán csak Sólem Aléhem szerepelt. T. L. 439
