Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004

A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke

SÁNTA Szilárd megszűnt. Indulásakor 20 ezer volt a példányszáma. Főszerk.: Ozorai Katalin. F. Z. SÁNTA Szilárd (Ipolyság, 1976. júl. 28.): 1999-ben magyar-angol szakon diplomázott a Nyitrai Konstantin Egyetemen. 2001-2004 közt az ELTE doktorán dusza. Jelenleg a Sely e János Egyetem oktatója. - Tanulmányai leginkább a Kalligramban jelennek meg, a kortárs irodalom mellett a kortárs képzőművészettel is foglalkozik. B. Zs. Sarló: a csehszlovákiai magyar egyetemi ifj. mozgalom szervezete. Előzménye a Prágában 1925-ben alakult Szent György Kör nevű egyet. cserkészcsapat volt. Ennek vezetői A Mi Lapunkban akciókat szerveztek a „kozmopolita cserkészet korszerűsítésére", s az 1928 aug.ban a regöscserkészet problémáinak megvitatására összehívott gombaszögi táborozáson megalapították a Sarlót. A többi mozgalmi csoporttól (Corvinia, Magyar Munkaközösség, Prohászka Körök stb.) abban különbözött, hogy az iíjúság ideológiai orientálásán túl erejét meghaladó terveket dolgozott ki a kisebbségi kérdés megoldására és a Duna menti népek összefogására. Heroikus célkitűzéseikkel és sikeres gyakorlati mozgalmi akcióikkal (regös- és szociográfiai vándorlások, önképző Magyar Szemináriumok) a sarlósok az egész magyar nyelvterület ifjúságát megmozgatták, s kiemelkedő kortárs írók, tudósok (Móricz Zsigmond, Györffy István, Solymossy Sándor, T. G. Masaryk, F. X. Šalda, Emanuel Rádi, Zdeněk Nejedlý) rokonszenvét vívták ki. A S. helyi csoportjai az egyetemi városokban (Po., Brünn, Prága) jöttek létre, központjuk Po. volt. Legaktívabb szervezői-vezetői: Balogh Edgár, Balázs András, Boross Zoltán, Brogyányi Kálmán, Csáder Mihály, Dobossy László, Dobossy Imre, Ferencz László, Horváth Ferenc, Jócsik Lajos, Kardos Ferenc, Nagyidai Ernő, Peéry Rezső, Terebessy János. Első fejlődési szakaszában a mozgalom olyan szabadcsapatnak mutatkozott, amely a maga útját függetlenül járja. „Számunkra az volt az intellektualizmus, hogy újra mérjük a világot - írja Balogh Edgár. - Új kapcsolódásokkal értékeljük mindazt, ami körülvesz, merész változásokban kísérletezzünk, s miután szabadjára engedtük a lehetőségek számbavételének játékait, kiválogassuk felelősen a történetileg szükségeset és igazat, a népünknek valót." Ebben az út- és célkeresésben a mozgalom vezetői, élükön Baloghgal, egyre radikálisabbá váltak, fokozatosan szakítottak korábbi támogatóikkal (a jobboldali ellenzéki pártokkal, az aktivistákkal-emigránsokkal, szabadkőművesekkel), s az 1931. évi kongresszuson keresztülvitték a kommunista mozgalomhoz való csatlakozást. Ez a lépés szerves fejlődési folyamatnak tűnt, de a tagság zöme nem vállalta, s a vezetőire szorítkozó mozgalom 19331934-ben elhalt. A leszakadó tagság főleg a Prohászka Köröket erősítette. A S. utolsó nagy szervezési sikere a végzetes kongresszus idején rendezett nagyszerű szociofotó-kiállítás volt. A mozgalom dokumentumainak gyűjtését 1978-ban a debreceni Déri Múzeum vállalta, s a Boross Zoltán irányította szorgos gyűjtőmunka eredménye, a Sarló-gyűjtemény (ma: Kisebbségi Dokumentációs Gyűjtemény) a Déri Múzeum önálló intézményében, az Irodalmi Múzeumban van elhelyezve. Jr.: Fábry Zoltán: Etnográfiai szocializmus, K 1929, 447. = F. Z.: ÖÍ 2; Móricz Zsigmond: Az irodalom és a „faji jelleg", Ny 1932, 285; Duka Zólyomi Norbert: A magyar ifjúsági mozgalmak története Csehszlovákiában, MI 1932/2; Krammer Jenő: A szlovenszkói magyar serdülök lelkivilága 19181938, Bp. 1939; Kovács Endre: A Sarló története. = Magyarok Csehszlovákiában 1918-1938 {szerk. Borsody István), Bp. 1938; Jócsik Lajos: Iskola a magyarságra, Bp. 1939; Balogh Edgár: Hét próba. Bp. 1965; Turczel Lajos: Két kor mezsgyéjén, 1967; Ez volt a Sarló, tan., Bp. 1978; Turczel Lajos: A Sarló és a csehszlovákiai magyar szociográfia. = uő: Hiányzó fejezetek, 1982; uő: A pozsonyi Terebessy testvérek - kettős portré a sarlós nemzedék galériájába. = T. L.: Visszatekintések..., Dsz. 1995; Albertini Béla: A Sarló szociofotós vonulata. Sáros: regionális szépirod., társad, és közgazd. hetilap. 1926. aug. 7-től 1928. ápr. 28-ig jelent meg Eperjesen, Hodinka Tivadar, Domokos József és Böhm Bertalan szerkesztésében. Első évfolyamában aránylag sok irod. a356