Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004

A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke

Magyar irodalom Cseh/Szlovákiában, 1918-2004 ideig fennálló lapok közül kiemelkedett a Tá­bortűz (1930-1938) és a Szivárvány (1929­1938). Az utóbbi a szlovákiai magyar iskola­rádió hivatalos lapja volt. Népszerűségét fő­ként Harmos Károly komáromi tanár-festőmű­vész ötletes és hangulatos, jó pedagógiai ér­zékkel megrajzolt illusztrációinak és Borka Géza szorgos és hozzáértő szerkesztésének köszönhette. Irodalmi szempontból a losonci A Mi Lapunk (1921-1932) volt a jelentősebb. Tamás Lajos költő főmunkatársként, Scherer Lajos liberális beállítottságú tanár főszerkesz­tőként gondozta. Ebben a lapban csiszolták tollaikat a Sarló későbbi irányítói, itt jelent meg nyomtatásban először Móricz Zsigmond sokat idézett írása, a Gyalogolni jó (1927). Ez a visszaemlékezés saját diákkorára, nyaran­kénti népdal- és népmesegyüjtési útjaira indí­totta el a falujáró cserkészfiatalokat, a Sarló mozgalom előőrseit. A többi lap az egyházak, a különféle pártok támogatásával, jóval ala­csonyabb színvonalon működött hosszabb-rö­videbb ideig. Sajnos, bizonyos irodalmi mű­fajok is a pártok, világnézetek elvárásaihoz igazodtak. A legelterjedtebb műfaj volt az ún. szociális mese, amely minden baloldali beállí­tottságú lap állandó rovatát képezte. Ez látszó­lag a gyerekeknek szóló, de lényegében a fel­nőttek szociális érzékenységét erősítendő mű­faj volt, olvasták gyerekek, felnőttek egyaránt. Színvonalukat a magyar emigránsok biztosí­tották, aláíróik között Balázs Béla, Mócza Já­nos, Szucsich Mária, Kaczér Illés szerepelt a legtöbbször. Kaczér Illés 1937-ben füzeteket is megjelentetett meséiből: Kőtojásból kőma­dár, a második kötetet Gödölyét, gödölyét címmel adták ki. Szucsich Mária a Tavasztól télig c. leányregénye egy tízéves kislány nap­lóját tartalmazza. Ilku Pál gyermekszínjátéko­kat ír, legtöbbet vitatott és olvasott regénye a Lendület (csak cenzúrázva jelenhetett meg). - A polgári humanista szellemű, igen népsze­rű ifjúsági regények írója Darkó István: Zúz­mara, Felhők hőse Pákozdon (a második a magyar aviatika hőskorába vezet vissza. Pa­lotai Boris: Péter (1933), Juliska (1937) címen ír nagysikerű regényeket. Különösen nagy si­kere volt Szombathy Viktor szellemes, a tiné­dzserek világát jól ismerő alkotónak, ötletek­től hemzsegő ifjúsági regényeinek, főként Mikulics szárazon és vizén, Czirók kalandor lesz (1926-27). Gyermek- és ifjúsági irodalom (1945-2004): A második világháború után az ismert okok miatt, csak később indulhatott meg az iroda­lom e fontos ágának a müvelése, fejlődése. Az Új Szó 1948 dec. 15-től jelenik meg. Ezt kö­vette az Alkotó Ifjúság (1950), Új Ifjúság (1952), Fáklya (1953/ 1956), Hét (1957-), Nő (1952-), Irodalmi Szemle (1958-), Kis Építő (1951 —), Pionírok lapja, ill. Tábortűz 1950-). Erre a sajtóalapra épült a háborút követő gyer­mek- és ifjúsági irodalom. - A meseírók akti­vizálódtak először: Ordódy Katalin, Rácz Oli­vér, Tóth Tibor az igényes formakultúrájú ver­ses mesék kategóriájában, Szűcs Béla a nem­zetközi fabulairodalom ihletése nyomán kísér­letezik a didaktikus, közvetlenül kínálkozó ta­nulságokat közvetítő verses, ill. prózában írt történetekkel stb. Verseghy Erzsébet ölti vers­formába a nép-nemzeti költészet modorában (Mocskos Palkó, Cifra Olga stb) egyes müve­it. A verses epika első jelentősebb sikere Simkó Tiborhoz fűződik (Karcsi kacsa kaland­jai). Ő már tágít a mese környezetvilágán, eg­zotikus tájakon utaztatva rakoncátlan hősét. Az ún. valós történetek mesébe oltásában Zobor Eszter, Vígh Rózsa, Dávid Teréz ért el mérsé­kelt sikereket az ötvenes-hatvanas évek fordu­lóján. Ugyanebben a műfajban, magasabb mű­vészi szinten, a természeti környezetet a váro­si körülményekkel ötvözve Gál Sándor telje­sítménye említhető. A legsikeresebb gyermek­és ifjúsági írónk Rácz Olivér (Rezeda cirkusz, Puffancs, Göndör és a többiek), aki kiváló hu­morérzékkel és pedagógiai tapasztalattal írta népszerű műveit. Tóth Tibor (Pozsonyi nyár) a szórakoztatás és ismeretterjesztés ötvözeté­vel visz újat az iljú olvasók nevelésébe. Ke­vésbé sikeresen szól a legkényesebb kor, a ti­zenévesek korosztályához Kónya József és Moyzes Ilona. Az aiszóposzi örökség legsike­resebb továbbvivője Szőke József (A síró hó­ember, A hencegő nyúl). A népi ihletésű, a népmese modorában előadott, egy-egy táj­egység mesekincsét belletrizáló, modernizáló mesék terén Kulcsár Ferenc, Varga Imre, Soóky László, Tóth László, Kovács Magda je­leskedik. A nemzetközi mesemorfológia isme­260

Next

/
Oldalképek
Tartalom