Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004
A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke
Magyar irodalom Cseh/Szlovákiában, 1918-2004 ideig fennálló lapok közül kiemelkedett a Tábortűz (1930-1938) és a Szivárvány (19291938). Az utóbbi a szlovákiai magyar iskolarádió hivatalos lapja volt. Népszerűségét főként Harmos Károly komáromi tanár-festőművész ötletes és hangulatos, jó pedagógiai érzékkel megrajzolt illusztrációinak és Borka Géza szorgos és hozzáértő szerkesztésének köszönhette. Irodalmi szempontból a losonci A Mi Lapunk (1921-1932) volt a jelentősebb. Tamás Lajos költő főmunkatársként, Scherer Lajos liberális beállítottságú tanár főszerkesztőként gondozta. Ebben a lapban csiszolták tollaikat a Sarló későbbi irányítói, itt jelent meg nyomtatásban először Móricz Zsigmond sokat idézett írása, a Gyalogolni jó (1927). Ez a visszaemlékezés saját diákkorára, nyarankénti népdal- és népmesegyüjtési útjaira indította el a falujáró cserkészfiatalokat, a Sarló mozgalom előőrseit. A többi lap az egyházak, a különféle pártok támogatásával, jóval alacsonyabb színvonalon működött hosszabb-rövidebb ideig. Sajnos, bizonyos irodalmi műfajok is a pártok, világnézetek elvárásaihoz igazodtak. A legelterjedtebb műfaj volt az ún. szociális mese, amely minden baloldali beállítottságú lap állandó rovatát képezte. Ez látszólag a gyerekeknek szóló, de lényegében a felnőttek szociális érzékenységét erősítendő műfaj volt, olvasták gyerekek, felnőttek egyaránt. Színvonalukat a magyar emigránsok biztosították, aláíróik között Balázs Béla, Mócza János, Szucsich Mária, Kaczér Illés szerepelt a legtöbbször. Kaczér Illés 1937-ben füzeteket is megjelentetett meséiből: Kőtojásból kőmadár, a második kötetet Gödölyét, gödölyét címmel adták ki. Szucsich Mária a Tavasztól télig c. leányregénye egy tízéves kislány naplóját tartalmazza. Ilku Pál gyermekszínjátékokat ír, legtöbbet vitatott és olvasott regénye a Lendület (csak cenzúrázva jelenhetett meg). - A polgári humanista szellemű, igen népszerű ifjúsági regények írója Darkó István: Zúzmara, Felhők hőse Pákozdon (a második a magyar aviatika hőskorába vezet vissza. Palotai Boris: Péter (1933), Juliska (1937) címen ír nagysikerű regényeket. Különösen nagy sikere volt Szombathy Viktor szellemes, a tinédzserek világát jól ismerő alkotónak, ötletektől hemzsegő ifjúsági regényeinek, főként Mikulics szárazon és vizén, Czirók kalandor lesz (1926-27). Gyermek- és ifjúsági irodalom (1945-2004): A második világháború után az ismert okok miatt, csak később indulhatott meg az irodalom e fontos ágának a müvelése, fejlődése. Az Új Szó 1948 dec. 15-től jelenik meg. Ezt követte az Alkotó Ifjúság (1950), Új Ifjúság (1952), Fáklya (1953/ 1956), Hét (1957-), Nő (1952-), Irodalmi Szemle (1958-), Kis Építő (1951 —), Pionírok lapja, ill. Tábortűz 1950-). Erre a sajtóalapra épült a háborút követő gyermek- és ifjúsági irodalom. - A meseírók aktivizálódtak először: Ordódy Katalin, Rácz Olivér, Tóth Tibor az igényes formakultúrájú verses mesék kategóriájában, Szűcs Béla a nemzetközi fabulairodalom ihletése nyomán kísérletezik a didaktikus, közvetlenül kínálkozó tanulságokat közvetítő verses, ill. prózában írt történetekkel stb. Verseghy Erzsébet ölti versformába a nép-nemzeti költészet modorában (Mocskos Palkó, Cifra Olga stb) egyes müveit. A verses epika első jelentősebb sikere Simkó Tiborhoz fűződik (Karcsi kacsa kalandjai). Ő már tágít a mese környezetvilágán, egzotikus tájakon utaztatva rakoncátlan hősét. Az ún. valós történetek mesébe oltásában Zobor Eszter, Vígh Rózsa, Dávid Teréz ért el mérsékelt sikereket az ötvenes-hatvanas évek fordulóján. Ugyanebben a műfajban, magasabb művészi szinten, a természeti környezetet a városi körülményekkel ötvözve Gál Sándor teljesítménye említhető. A legsikeresebb gyermekés ifjúsági írónk Rácz Olivér (Rezeda cirkusz, Puffancs, Göndör és a többiek), aki kiváló humorérzékkel és pedagógiai tapasztalattal írta népszerű műveit. Tóth Tibor (Pozsonyi nyár) a szórakoztatás és ismeretterjesztés ötvözetével visz újat az iljú olvasók nevelésébe. Kevésbé sikeresen szól a legkényesebb kor, a tizenévesek korosztályához Kónya József és Moyzes Ilona. Az aiszóposzi örökség legsikeresebb továbbvivője Szőke József (A síró hóember, A hencegő nyúl). A népi ihletésű, a népmese modorában előadott, egy-egy tájegység mesekincsét belletrizáló, modernizáló mesék terén Kulcsár Ferenc, Varga Imre, Soóky László, Tóth László, Kovács Magda jeleskedik. A nemzetközi mesemorfológia isme260
