Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004

A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke

Magyar egyetemi intézmény Besztercebányán 1980), Szeberényi Zoltán (1980-1986), Ré­vész Bertalan (1986-1990), Alabán Ferenc (1990-1993), Sándor Anna (1993-1994), Laczkóné Erdélyi Margit (1994-1996), Telekiné Nagy Ilona (1996-2001), Sándor An­na (2001-). - A tanszék oktatói-nevelői és tu­dományos munkájába a Pozsonyból Nyitrára való áthelyezése (1960 május) óta a következő pedagógusok kapcsolódtak be: Csanda Sándor (1960-1968), Kazimírné Pesthy Mária (1960­1968), Révész Bertalan (1960-2004), Bartha Tibor (1960-1972), Szeberényi Zoltán (1960­1995), Teleki Tibor (1961-1972), Zsilka Tibor (1961-1968), Telekiné Nagy Ilona (1968­2001), Vörösné Sindár Júlia (1968-1988), Ko­vács László (1969-1980), Gillányi Sándor (1968-1988), Alabán Ferenc (1965-1996), Tő­zsér Árpád (1970-1974), Polákné Olexo Anna (1970-1974), Laczkóné Erdélyi Margit (1987­1996), Pileczky Marcell (1990-1993), Balkó Irén (1991—>, Cselényi László (1991-1999), Csanda Gábor (1991-1996), Héderné Bugár Ágnes (1996-2003), Benyovszky Krisztián (1996—), Bauko János (1996-), Bárczi Zsófia (1996-), Vančóné Kremmer Ildikó (2003-), Presinszky Károly (2003-), Polgár Anikó (2004-), Menyhárt József (2004-). - 2004-től a tanszék változatlan tartalommal, célokkal és feladatokkal ismét Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék néven átkerült az újonnan alapított Közép-európai Tanulmányok Karának kötelé­kébe. PhDr. Sándor Anna, PhD. docens veze­tésével a fentebb említettek közül az állo­mányban maradtak (Balkó, Bárczi, Bauko, Benyovszky, Menyhárt, Presinszky, Polgár, Vančóné) közreműködésével tevékenykedik tovább. - Igaztalan lenne, ha nem említenénk azokat a vendégtanárokat, akik képességeik szerint segítették a tanszék kollektívájának munkáját, s emelték az oktató-nevelő munka színvonalát. A két állam között létrejött egyez­mény alapján a következő tanárok vendéges­kedtek a tanszéken: Tungli Gyula (1970-1972), Kovács Győző (1972-1974), Mező András (1974-1976), Orosz Béla (1976- 1978), Vörös Ottó (1978- 1991), Cs. Nagy Lajos (1991­1996), Vörös Ferenc (1996-1998), Balázs Gé­za (1998- 1999), majd 1999-től ismét Vörös Ferenc. - A tanszéki adminisztráció és a statisz­tikák alapján a többszöri költözködés ellenére kimutatható, hogy 1960-2003 között mintegy 700 magyar szakos és 1100 alsó tagozatos ta­nító, összességében 2100 tanító és tanárjelölt kapott képzést magyar nyelv és irodalomból a tanszék tevékenysége nyomán. Sz. Z. Magyar egyetemi intézmény Besztercebá­nyán: Hungarisztikai Tanszék, Bél Mátyás Tudományegyetem, Filológiai Kar. 1998-ban Alabán Ferenc alapította, 2002 őszéig Finn­ugor Nyelvek Tanszéke néven működött. A komplex és rendszeres tantervi program kere­tében a fordítók, műfordítók, tolmácsok és fi­lológiai szakemberek ötéves magiszteri képzé­sét látja el a magyar nyelv és kultúra és más idegen nyelvi szakokkal való kombinációk­ban, nappali és a levelező tagozaton. A hallga­tók szakpárosításuknak megfelelően vesznek részt külföldi részképzésen. A tanszék oktatói 2004-ben: Alabán Ferenc tanszékvezető do­cens, Ardamica Zorán, Babróczky Ilona, Csi­kány Andrea, Demján Adalbert, Németh Zol­tán, Varga Gyula. Mo.-i vendégtanár: Berlák­Horváth Irén. Ir.: Dr. Alabán Ferenc: Magyar szak Besztercebá­nyán, ÚSZ, 1998. máj. 26.: Lacza Tihamér: „Kitágí­tottuk a magyar nyelv határait", ÚSZ, 2002. jan. 29. F. Z. Magyar egyetemi intézmények Brünnben: az előkészítő munkát a brünni tudományegye­temen a neves történész, Josef Macűrek vé­gezte, 1934-ben egyetemi tankönyvet adott ki Dějiny Maďarů a uherského státu címmel. 1945 után Macűrek mellett Osvald Machatka, majd Richard Pražák, Marta Romportlová és Ján Cvetler működtek. 1966-ban megalakult a Balkanisztikai és Hungarológiai Kabinet a balkanológus Josef Kabrda vezetésével. 1990­ben ezt váltotta fel a Hungarológiai és Finn-Ugor Szeminárium, melynek vezetője a hungarológiából és finnugrisztikából profesz­szorrá habilitált Richard Pražák. A kabinet és a szeminárium keretében megjelent fontosabb müvek: R. Pražák: Maďarská reformovaná in­teligence v českém obrození, Praha 1962; uő: Legendy a kroniky koruny uherské, uo. 1988; uő: Česko-maďarské literární vztahy od osví­cenství do roku 1848, Brno 1994; uő és mun­246

Next

/
Oldalképek
Tartalom