Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004

A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke

Figyelő Ir.: Fábry Zoltán: Az élet mélységei. PMH 1922. okt. 17. = Öí 1.; Ungár Jób: F. nekrológ. Cseh­szlovák Jog 1937. szept. Cs. S. FERENCZ Ferdinánd; Tugári Ferenc (Lo­sonc, 1928. máj. 20.-uo., 1979. febr. 9.): pub­licista. Középiskolai tanulmányait Losoncon és Balassagyarmaton végezte, majd tisztvise­lő, később a ftileki Városi Múzeum vezetője lett. Az 50-es években aktívan részt vett Lo­sonc magyar kulturális életében: a Kármán Jó­zsef Kör és az Indulás egyik alapítója és irá­nyítója, a kulturális rendezvények fő szervező­je volt. - Cikkeit és szórványos verseit az ÚSZ, A Hét, az Indulás és az ISZ közölte. Mo.-i folyóiratokban is publikált. Ir.: Balázs Béla: A Csemadok Losonci Járási Bi­zottsága mellett működő irodalmi kör. ÚSZ 1959. júl. 18. Cs. S. FERENCZ László (Rozsnyó, 1909. febr. 11. - Budapest, 1979. okt. 17.): publicista, lap­szerkesztő. A Sarló legbaloldalibb vezetőségi tagja volt, a mozgalom szétesése után a CSKP funkcionáriusaként működött. 1936 és 1938 között a Magyar Nap felelős szerkesztője s a Magyar Fiatalok Szövetségének alapítója és vezetője volt. 1938 végén Londonba emigrált. 1945 után Mo.-on élt, újságíróként dolgozott, majd diplomáciai szolgálatban volt. Cs. S. FERENCZY Anna; Sedilek Milánná (Nyitra­gerencsér, 1933. aug. 16.): színművész, író. Is­koláit szülőfalujában végezte 1939- 1947-ben. 1947-1949-ben mezőgazdasági munkás, 1949-1952-ben a po.-i székhelyű Állami Falu­színház magyar tagozatának drámai színésze, 1952-től nyugdíjazásáig, 1989-ig a komáromi MATESZ vezető színésze volt. Több mint száz szerep kiváló alakítója, számos kitüntetés birtokosa. - A színészi pálya élményeit és ta­pasztalatait, gyermekverseket, találós kérdése­ket, meséket publikál a hazai magyar lapokban (Új Szó, Kis Építő, Tücsök stb.). A Zoboral­ján, szülőfalujában eltöltött gyermek- és ifjú­kor élményei, az egykori faluközösség sorsa és szokásai jelennek meg önéletrajzi ihletésű, a falurajz, a családi krónika és a regény eszkö­zeit ötvöző műveiben: a szociográfiai hiteles­ségű családregényben (Pitypangkoszorú) és a folklórelemekkel dúsított életregényben (Nap­raforgók). Mindkét alkotásban az egykori gye­pűvédő magyar falvak ősi gyökerű hagyomá­nyai elevenednek meg egy érzékeny művész­lélek tükrében. M.: Napraforgók, r., Nő 1983-1984; Pitypangkoszo­rú. r., Po. 1991; Zoboraljai népmesék I—II., 2001. Ir.: Miklósi Péter: Életem a színház. Hét 1978. szept. 15.; -os: F. A., Últj 1978. szept. 27.; Cs. Do­bos Magda: Gerencséri utca. Nő 1980. ápr. 15.; F. A.: Tűzkeresztségben, írói vallomás, VÚSZ 1983/5; Gondolatok a Pitypangkoszorúhoz, írói vallomás. Nő 1983/15: Szilvássy József: Könny és mosoly, ÚSZ 1982. máj. 8.; Dusza István: Nézőtéri napló 1981-1990. 1993. ^ Fiatat Dolgozó —> Dolgozó Fiatalság Fiatal Kommunista -» Dolgozó Fiatalság Fifik: gyermekeknek szánt folyóirat, a szlo­vák Fifi testvérlapja. Az Oktatásügyi Minisz­térium adja ki 1990-től. A Kulturális Minisz­térium nyilvántartásában 2004-ben nem sze­repel. F. Z. Figaró: humoros lap. Egyetlen száma jelent meg Po.-ban 1919. dec. 25-én Szomolányi Endre szerkesztésében. T. L. Figyelő: pol., társad., közgazd. és irod. heti­lap. Losoncon jelent meg 1932. ápr. 20-tól 1934. nov. 22-ig, Losonci Sándor, Sándor László, Darkó István szerkesztésében. A hazai írók, publicisták közül többek között Darvas János, Egri Viktor, Farkas István, Gömöry Já­nos, Kovács Endre, Morvay Gyula, Szalatnai Rezső, Sziklay László, Tamás Lajos, Tamás Mihály és Vass László írtak bele; Mo.-ról Gu­lyás Pál, Radnóti Miklós és Simándy Pál, Er­délyből Ligeti Ernő, Jugoszláviából Szentele­ky Kornél, Amerikából Reményi József. A lap színvonalas vitát szervezett a csehszl. magyar irodalom fejlődéséről. T. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom