Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004

A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke

Kis Építő főbb teremtő tényezője a „teljesítmény, az alkotó munka, a kultúra és művészet szupremációja" lenne. - A kisebbségi messianizmus szárnyaló gondolatai ezek; első megfogalmazásban a kassai Renaissance kultúregyesület ünnepi estjén hangzottak el 1925 dec.-ben. A prágai magyar egyetemisták Szent György Körének munkájára, a Sarló mozgalom kibontakozására, a „regösdiákok" tevékenységére döntő hatású gondolatok tömör összefoglalása a losonci cserkészlapban jelent meg 1927-ben a következő szöveggel: „Hiszek a Kisebbségi Géniuszban. Találkoztam vele. Azt mondta: — Ezt a népet szétdarabolták, de a részek új életet kezdtek. Új mentalitásuk gazdagító erő. A próbát kiálljátok: legyetek emberek, az én embereim. - Szeressétek az elnyomottakat, tegyetek úgy, ahogy akarjátok, hogy veletek tegyenek. Legyetek ti minden lelki és testi kifosztás legerősebb ellenségei. Ti legyetek a legszélesebb emberi szolidaritás, a leggazdagabb lélek, legszebb humanitás, a leglehetőbb szabadság, legfőbb jog, legbátrabb becsület. - 5 ahogy ti ilyen kisebbségi lélekre tesztek szert, ezt a lelket plántáljátok át az egész magyarságba. Ti Szlovenszkón, Erdélyben vagy a Vajdaságban, az összmagyarság Európában: egyformán kisebbség vagytok. Új élet kell a magyarságnak. Nagy magyar reneszánsz. Akkor megválthatjátok a világot. Új Messiást adhattok a világnak: a földi élet Messiását! A jövő Messiását. Ezt jelenti a Kisebbségi Géniusz. Vallom és hiszem. Es prédikálom szóban, cikkben és versben. Küldetése van a magyarságnak Európa népei között. Küldetésem van a kisebbségi magyarok között. Küldetésem van: parancsom, utam. Nem alkudhatom. " Ir.: Győry Dezső: Kisebbségi Géniusz, A Mi Lapunk 1927/1; Balogh Edgár: Hét próba, Bp. 1955; Turczel Lajos: Két kor mezsgyéjén, 1967; Szeberényi Zoltán: A vox humana poétája. Győry Dezső csehszlovákiai költészete, 1972; Görömbei András: A csehszlovákiai magyar irodalom története 1945-1980, Bp. 1982; Fónod Zoltán: Üzenet, Bp. 1993, Po. 2002. Sz. Z. Kis Építő (1952. szept. 1. - 1990. dec.): a 6-11 éves iskolások színes képeslapja. Évente 20 száma jelent meg 16 oldalon a CSISZ Szlovákiai KB kiadásában, a Smena Kiadóvállalat gondozásában. Figyelemre méltó munkát végzett a gyermekirodalom népszerűsítésében és támogatásában. A hetvenes évek végén 23 ezer példányban jelent meg. 1991 jan.-tói Tücsök címmel adták ki. Főszerk.: Beňo Antal (megbízott szerk. 1952), Korbuly Mária (1952/ 2-4. sz.), Koprláné Varga Magda (1952), Petrik József (1962, föszerk.-helyettes), Csikmák Imre (1962), Batta György (1976). F. Z. Kis Magyarok Lapja: a Prágai Magyar Hírlap heti gyermekmelléklete. Prágában jelent meg 1935. febr. l-jétől 1938. okt. 30-ig. Számtalan szerzője közül kiemelkednek: Benedek Elek, Gaál Mózes, Gulyás Pál, Krúdy Gyula, Mécs László, Móra Ferenc, Móra László, Móra Panka, Nagy Lajos, Pósa Lajos, Zelk Zoltán. T. L. KISS Ibolya, L.; Lackóné (Érbogyoszló, 1898. jan. 23. - Budapest, 1980. jún. 18.): író. Nagyváradon érettségizett, Kolozsvárott orvosi diplomát szerzett. A két vh. között házassága révén került szlovák környezetbe, Liptószentmiklósra, ahol orvosként működött. Utolsó éveit (1971-től) Budapesten töltötte. A 30-as évek második felében kezdett írni, történelmi tárgyú elbeszéléseit a PMH, a Tátra és az Esti Újság közölte. Romantikus jellegű történelmi karcolataiban (Diri dongó, Po. 1939) elsősorban az irodalom kimagasló személyiségeit (Balassi, Csokonai, Vörösmarty, Katona) népszerűsítette. Első regénye, az Erzsi tekintetes asszony 1942-ben jelent meg Bp.-en (szlovákul 1948-ban adták ki Básnikova žena címmel, Štefan Krčméry fordításában). A regényben azokkal vitázik, akik hűtlensége miatt elmarasztalták Madách Imre feleségét. A regényt folytatásokban a Hét is közölte (1964), dokumentumszerű átdolgozása pedig Az asszony tragédiája (Po. 1966) c. kötet. Corvin Jánosról is írt regényt (A nagy cél. Bp. 1943), ennek irod. értéke azonban csekély. A szlovák állam idején a Toldy Kör adta ki Balassi a Tátraalján c. füzetét. A Túl a folyón (Po. 1957) c. regényében egy magyar orvosnő és egy szlovák hegedűművész életén 198