Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004

A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke

Renaissance írt csszl. magyar lapokba, valamint a Korunkba, s a moszkva-lipcsei eszperantó nyelvű Nova Epokóba. M.: Hozsánna, ember!, v., 1929. Ir.: Fábry Zoltán: Költő és valóság, K 1931/5. = F. Z.: Öí 3; Lengyel András: Az aprómunka mindenese, Magyar Hírlap 1979. nov. 24. ^ ^ Rejtőző kiadványok 1946-1947: illegálisan terjesztett sokszorosított kiadványok; a Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség elnevezésű titkos szervezet kiadásában jelentek meg. 1946-ban a Gyepű Hangja c. illegális lap jelent meg a szervezet sajtójaként; elítélte a csszl. kormány magyarellenes tevékenységét. Rozsnyón Észak Szava címmel jelent meg hasonló kiadvány. A magyar értelmiségiek elleni perben (1949. dec.) Hentz Zoltánt és Lipcsey Gyulát, ill. Varró Istvánt, Hajdú Lászlót és Krausz Zoltánt vádolták az illegális lapok kiadásával. A magyarság sorstragédiájával kiáltványok, memorandumok, felhívások foglalkoztak. Az emlékiratokról és egyéb dokumentumokról tájékoztat a „Hívebb emlékezésül..." (szerk. Tóth László, 1995) c. kiadvány. Az illegális lapokról (ezek között említik egyes források a Menedék címűt is) eddig nincsenek tényszerű ismereteink. A dokumentumkötet közli a magyar értelmiségiek elleni perben hozott ítéletet. Ir.: Mint fészkéből kizavart madár... A hontalanság éveinek irodalma Csehszlovákiában 1945-1949 (szerk. Molnár Imre és Tóth László), Bp. 1990. F. Z. Remény (Pozsony, 1990. ápr.-tói): katolikus hetilap. A Glória, a Szlovákiai Magyar Katolikus Papok Társulata adja ki. 2001-ig nyolc, azóta tizenkét oldalon jelenik meg. Példányszáma 15 000. Főszerk.: Koller Gyula (1990), Herdics György (2001). A szerkesztőség különféle rendezvényeket is szervez, melyek a felvidéki magyar katolikusok lelki-szellemi fejlődését szolgálják. REMÉNYI József (Pozsony, 1891. dec. 1.Cleveland [USA], 1956. szept. 25.): író, kritikus, irodalomtörténész. Gyermek- és ifjúkorát Po.-ban töltötte. Rövid ideig jogot hallgatott, majd a bécsi kereskedelmi akadémián végzett. 1913-ban az USA-ba ment, ahol először konzulátusi tisztviselőként, majd újságíróként dolgozott. 1926-ban a clevelandi egyetem tanára lett. - Első írásai a po.-i Felsömagyarországi Híradóban jelentek meg. Amerikában számos angol nyelvű tanulmányt s könyvet is írt a magyar irodalomról, de szépirod. müveit továbbra is magyarul írta. Jó hinni c. regényét, melynek cselekménye a századelő Pozsonyában játszódik, Fábry Zoltán „profán evangéliumnak... a jó, az emberséges ifjú hit könyvének" nevezte. írásai művészi szempontból nem egyenértékűek. Versei darabosak, regényeiben is sok a nyelvi nehézkesség. A legszínvonaiasabbak önéletrajzi fogantatású müvei (Jó hinni; Emberek, ne sírjatok; Élni kelt) és a Lesz-e reggel?, amely szatirikus hangjával és témájával a mai abszurd regényekre emlékeztet. A kisebbségi magyar irod. élettel élénk kapcsolatot tartott, müvei közül négyet Szlovákiában adtak ki. A csszl. magyar lapokban gyakran publikált, főleg a Magyar Minervában, ahol Egy amerikai magyar író naplójából címen állandó rovata volt. A mo.-i, erdélyi és jugoszláviai irod. élettel is tevékeny kapcsolatban állt, szépírói munkásságát Babits, Kosztolányi, Schöpflin Aladár és Kuncz Aladár is figyelemmel kísérték. A po.-i Magyar Minervát és a mo.-i Magyar írást anyagilag támogatta. M.: Akik árnyékban élnek, elb., 1912; Éjféli emberek, elb. (Juhász Gyula előszavával), 1913; Jó hinni, r„ 1923; Emberek, ne sírjatok, r„ Berlin 1926: Lesze reggel?, r„ Kassa 1928; Élni kell, r„ uo. 1932: Idegenben, v., 1934; Szerelmesek voltak, r., Bp. 1936. Ir.: Schöpflin Aladár: Élni kell, Ny 1932, 499-500: Babits Mihály: Cleveland, Ny 1934, 503; Fábry Zoltán: Regény az ifjúságról, R 1926. júl. 9. = F. Z.: Öí 1981; Reinel János: R. J. tanulmányai amerikai és angol lapokban, ISZ 1968/10; Turczel Lajos: A magyarországi Magyar írás kapcsolata a csehszlovákiai magyar irodalommal. = uő. Portrék és fejlődésképek, 1977. T. L. Renaissance: kassai kult. és tud.-ismeretterjesztö egyesület a két vh. között. Polgári baloldali szellemiség jellemezte. Vezetői közé tar347