Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004
A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke
ESTERHÁZY Lujza, gr. dótörvényét. 1945 után a szlovákiai magyarságot mégis kollektív bűnösnek nyilvánították, s megfosztották jogaitól; a letartóztatott E.-t a gulágba juttatták, halálra ítélték, s az élőhalottként hazahozottat haláláig börtönben tartották. - 1939 előtt pol. cikkeket írt, s közzétette parlamenti beszédeit. A szlovák állam idején a magyar lakosság családias összefogásának sugalmazója s az összeszűkült irod. élet patrónusa volt. Mecénásként már korábban is fellépett, s irod. pályázatot hirdetett. 1939 és 1944 között a Toldy Kör irod. fuzetsorozatának egyik szerkesztője, a szlovákiai magyar társad, és irod. életről összeállított gyűjtemények elősegítöje és előszóírója s egy átfogó irod. pályázat fő mecénása volt. M; A szlovákiai magyar család élete a második sorsfordulón. = A szlovákiai magyarság élete 1938-1942, Bp. 1942; Előszó. = Szlovákiai magyar írók antológiája, Bp. 1942. Ir.: Fábry Zoltán: A vádlott megszólal (1946-os kz., megj. 1968-ban a Stószi délelőttökben, majd 1992ben külön könyvben); Ének az éjben. Szlovákiai magyar írók 1939-1945 (összeáll, és bev. Turczel Lajos), 1986; Molnár Imre: E. J. életútja. Regio 1990/1; E. J. kihallgatási jegyzőkönyveiből (összeáll. Molnár Imre és Tóth László), Új Forrás 1990/4 - melléklet; Esterházy Lujza: Szívek az ár ellen. Bp. 1991; Turczel Lajos: E. J., a politikus és az ember, Hét 1991/17-18; Popély Gyula: E. J. gróf pályaképe, Valóság 1995/12; Molnár Imre: Az Esterházy-dosszié, Limes 1995/3; Szent-Ivány Gábor: Graf János Esterházy, Wien-Köln-Weimar 1995; Molnár Imre: Esterházy János, Bp. 1997; Esterházy Emlékkönyv (szerk. Esterházy Malfatti Alice és Török Bálint), Bp. 2001. T. L. ESTERHÁZY Lujza, gr. (Nyitraújlak, 1899. máj. 7. - Párizs, 1966. márc. 30.): publicista, író, Esterházy János politikus nővére. 1916ban felső leányiskolát végzett Po.-ban, utána évekig tanulmányozta a szociológiai, filozófiai, teológiai irodalmat. Az első vh. befejezése és a békeszerződések megkötése közötti időben kapcsolatot tartott a mo.-i területvédő szabadcsapatok vezetőivel, ezért a csehszl. bíróság egyévi börtönre ítélte. Mozgalmi munkát az Actio Catholica nőmozgalmában és a kat. iij. szervezetekben (SZKIE, Prohászka Körök) végzett, s főleg az Új Életben, az Ifjúmunkásban és a Katolikus Nőben publikált. Sokat fáradozott a szlovák-magyar viszony javítása érdekében, Dél-Szlovákia átcsatolása idején élesen elítélte a nagysurányi csendőrtüzet, s cikket írt A szlovák-magyar viszony lélektani akadályai és azok áthidalása címmel (Új Élet 1939/1). Politikus testvérének szinte pol. tanácsadója volt. 1945 után őt is üldözték, de baráti segítséggel Párizsba menekült, ahol a békeszerződések idején a magyar delegáció számára fordítói munkát végzett. Csehszl. és külföldi diplomáciai ismeretségeit felhasználva sziszifuszi küzdelmet folytatott a Szovjetunióba hurcolt s itthon halálra ítélt testvéréért, s francia nyelvű emlékiratot írt, mely teljes egészében csak magyar fordításban jelent meg. M: Nevelés a kisebbségi sorsvállalásra. = Kisebbségi problémák, Léva 1937; A huszadik esztendő, tan., Bp. 1942; Coeurs affrontés, emlékirat. Párizs 1961; Szívek az ár ellen - Népek ütközése - Középeurópai tapasztalatok (az előbbi mű fordítása Pröhlené Samarjay Éva által), Bp. 1991. Ir.: Peéry Rezső: A két Esterházy, Új Látóhatár 1966/4; Sinkó Ferenc: E. L. két világháború közötti közéleti szereplése, Regio 1990/4. T. L. Esti Újság: nemzeti és ker. szellemiségű napilap. Kassán jelent meg 1919 és 1921 között Katona János, Patak László és Sziklay Ferenc szerkesztésében. Fábry Zoltán első publikációi itt találhatók. 1921 jan.-tói Esti Újság Vasárnapja címen irod. melléklete volt, ezt Sziklay Ferenc szerkesztette, s többek között Fábry, Mécs László, Tamás Mihály és Tilkovszky Béla voltak a munkatársai. A lap 1919 előtt Felvidéki Újság néven létezett; Fischer-Colbrie Ágost püspök alapította. T. L. Esti Újság: bulvár jellegű napilap. Po.-ban jelent meg 1933 és 1938 között Herczeg Gábor szerkesztésében. „Szenzációs" híranyagok és terjedelmes tört. tárgyú ponyvaregények közlésével az átlagolvasók körében nagy népszerűségre tett szert, s időnként a csehszlovákiai magyar viszonylatban fantasztikusnak tekinthető 20-25 ezres példányszámot is elérte. T. L. 100
