Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004

A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke

Emberirodalom felépítésében) felemás, a hősök a, jók és rosz­szak" sémája szerint különböznek egymástól. Esszéregény-kísérletnek tekinthető a Festett világ (1974) c. müvészregénye, melynek főhő­se (az író alakmása) személyes vallomásokban mondja el élményeit színházról, művészetről s a világ eseményeiről. Novelláit, elbeszéléseit gyűjteményes kiadásokban jelentette meg: Emberközelben (1967), Eszter, Bella és a töb­biek (1971), ill. posztumusz kötetként a Fény és kenyér (1983) címűt. Életrajzi jellegű köte­tei az Angyalbőrben (1977), a Társakkal és társtalanul (1978) s A hallgatás évei (1980). Drámái közül az örök emberi témákhoz kötő­dőek mondhatók sikereseknek. Iránydrámái {Közös út, 1951; Fény a faluban, Házasság, 1955) kihulltak az idő rostáján. A haladás és maradiság, humánum és antihumánum témáját dolgozta fel a történelmi keretbe ágyazott Ének a romok felett (1956) c. verses tragédiá­jában, s romantikus (mondai) szerelmi történet szólalt meg az Örök láng (1957) c. drámájá­ban. Munkásságának szerves része volt kriti­kusi tevékenysége. Az irodalomról, színházról szóló írásai a Tiszta források (1972), a Csen­des esték vallomása (1973) és A rivalda fényé­ben (1975) c. kötetekben jelentek meg. M.: Helsinki napok, rip., Po. 1955; Sovánka, r., uo. 1958; Öt színdarab. Po.-Bp. 1957; Virágzik a hárs, d„ Po. 1959; Ilonának hívták, d., uo. 1964; Férjhez adom az anyámat, d., uo. 1965; Emberközelben, önéletírás, Po.-Bp. 1967; Pergötüzben. r.trilógia. uo. 1968; A tüzet rettegik a farkasok, d„ Po. 1974; Rendbontók, r„ Po.-Bp. 1982. Ir.: Fábry Zoltán: Utószó: 1956. = F. Z.: Öí 8.; Turczel Lajos: Az Égő föld helye és jelentősége E. V. életművében. = T. L.: írás és szolgálat, Po.-Bp. 1965; uő: E. V., a novellaíró, uo.; Csanda Sándor: Első nemzedék, Po. 1968, 1982; Turczel Lajos: Az Agnus Dei helye E. V. regényírói műhe­lyében. = T. L.: Portrék és fejlődésképek, Po.-Bp. 1977; Görömbei András: A csehszlovákiai magyar irodalom 1945-1980, Bp. 1982; Fónod Zoltán: Lá­togatóban E. V.-nál. = F. Z.: Vallató idő, Po.-Bp. 1980; Uő.: Utószó. = E. V.: Fény és kenyér, Po. 1983; Uő: Üzenet. Bp. 1993., Po. 2002. F. Z. EGRI Zoltánná -> Virághné Tomaskovics Szonja Egyenes Úton: társad, és kritikai lap. Rima­szombatban 1935-1936-ban 3 száma jelent meg Farkas István kiadásában, Baráth László szerkesztésében. „A nemzeti szellemű magyar kisebbségi iljúság társad, és kritikai figyelőjé­nek" nevezte magát. Gömöri volt egyetemis­ták indították el Gömöri Diéta nevű „reform­mozgalmuk" keretében. A mozgalom és a lap is hamarosan megszűnt. T. L. Egyesült Szepesi Hírnök: a szepesi magyar­ság pol. hetilapja. 1920-tól 1938-ig felváltva jelent meg Lőcsén és Iglón, szerkesztői Kőszeghy Elemér, Talléry Gyula és Polnisch Artúr voltak. Az Országos Keresztényszoc. Párt szepességi orgánuma volt, s fennállása idején többször nevet változtatott: Szepesi La­pok (1921-1922); Szepesi Hírlap (1922­1925); Szepesi Híradó-Szepesi Hírlap (1925­1932); Szepesi Híradó (1932-1938). A ki­sebbségi sérelmek éles elítélése miatt gyakran elkobozták, s 1921. aug. 28-tól 1923. márc. 19-ig be is volt tiltva. 1918 előtt, s néhány hó­napig 1938 után is létezett. T. L. Élet, Az: heti riportújság. 1926 és 1931 között különböző helyeken - Kassán, Munkácson, Po.-ban, Ungvárott, Érsekújvárott - jelent meg György Ferenc és Voith György szerkesztésé­ben. Fábry Zoltán revolverlapnak nevezte, mely olykor irod. cikkeknek is helyet adott. Ilyen címmel a Život c. szlovák egészségügyi lapnak is volt magyar melléklete 1935 és 1938 között. T. L. Eleven Újság: humoros lap. Egyetlen száma jelent meg Eperjesen 1925 jan.-ban, a szerk. neve nem volt feltüntetve. Ugyanilyen címmel 1934-ben Heksch Armand szerkesztésében Léván is indult humoros lap, de az 1. szám u­tán az is elhalt. T. L. Előre —» G aram völgye Emberirodalom: Fábry Zoltán kifejezése, az irodalom iránti elvárásainak gyűjtőfogalma a húszas-harmincas években. Háborús élmé­95

Next

/
Oldalképek
Tartalom