Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004
A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke
DÉNES Imre majd a korabeli lapokban (Fáklya, Dolgozó Nő, Szabad Földműves, Új Ifjúság, Hét, ISZ stb.) jelentek meg. Első versét (Nyári mezőkön címmel) Dusik Dániel név alatt 1949 szeptemberében közölte az Új Szó. Munkássága szempontjából az Új Szó meghatározó volt, versei rendszeresen itt jelentek meg. Az 1956-os magyarországi eseményeket követő években „szimpatizánsnak" minősítve - a lap főszerkesztője 1957 és 1963 között „nemkívánatos" szerzőnek tekintette, verseit, írásait kitiltotta a lapból. A közhiedelemmel ellentétben sohasem volt a CSKP tagja. A Szlovák Rádió magyar adásának irodalmi szerkesztőjeként rendszeresen közölte a szlovákiai magyar írók és költők müveit. Számos interjút készített a rádióban a kortárs magyar és szlovák írókkal. Költőink közül 1948 után neki jelent meg először önálló verseskötete Magra vár a föld (1952) címmel. A sematizmus béklyóitól csak a 60-as évek közepén szabadult meg. Az 1966-ban megjelent Evek hatalma c. kötetében a magány, az öregedés, a halál került versei középpontjába, ám a közösség gondját, az itteni magyarság tragédiáját is a sajátjaként élte meg. Görömbei András szerint: „Az elmúlással, az idővel való állandó küzdelem új, érzékenyebb szemléletet hozott D. költészetébe. A pusztulással való számvetés, főként az utóbbi köteteiben, új színt jelent, drámaibb, konkrétabb, meggyőzőbb lírai valóságot revelál." Biztos formakultúrájú, elégikus hangú, érzelemgazdag költő. Gyermekirodalmunk fejlesztésében is jelentős szerepet vállalt, különösen tapasztalható ez a 70-es évek második felében megjelent gyermekverseiben, „...sikerült megújítania eszközeit, s egyfelől a Weöres Sándor-i, másfelől a Nemes Nagy Agnes-i gyermekvers vonzáskörébe kerülve három, összmagyar viszonylatban is kiváló, csupamuzsika, csupa-szín, csupa-ötlet, illetve a gyermeki érzelmek legkülönbözőbb húrjait megzengető gyermekverskötetet is kiadott." (Bodnár-Tóth: Nyomkereső). Hazai (Szélkiáltó, 1966; Jelenlét, 1977; Tüzpalota, 1990;) és magyországi (Szélén az országútnak, Bp., 1990) versantológiákban egyaránt szerepel. A Most cez Dunaj (Híd a Dunán, Vojtech Kondrót fordításában) című antológiában is megtaláljuk. Egyes versei orosz, cseh, szlovák, bolgár fordításban is megjelentek. Cseh és szlovák költőket fordított, köztük E. B. Lukáč verseit is, akivel baráti kapcsolata volt. M'.: Magra vár a föld, v., 1952; Kék hegyek alatt, v., 1955; Hallod, hogy zengenek a fák?, v., 1962; Évek hatalma, v., 1966; Az idő börtönében, vál. v., 1970; Mélység fölött, v., 1972; Tücsökhegedü, gyv., 1974; Szemben a mindenséggel, v., 1976; Fenyéren boróka, v., 1979; Virágzó némaság, v., 1981; Hajnaltól alkonyig, vál. v., 1983; Pipitér, gyv., 1984; Bükkfamakk, gyv., 1987; Elfogy a fény, 1988; Zebramadár, gyv., 1991; Sétálni ment három kalap, gyv., 1994; A tüsszentös király, gyv., Somorja 1999: írók fényben és árnyékban, íróportrék, emlékek, 2001; Toronyiránt száll a csóka leporelló, 2002; Vaskabóca, vál. gyv., Dsz. 2003; Hattyúk éji dala, vál. és új v., 2003. Ir.: Bodnár Gyula: Sokszemközt D. Gy.-gyel. VÚSZ 1975/15; Tóth László: Vita és vallomás, ISZ 1978/2; Alabán Ferenc: A folytatás és a változás jegyében, ÚSZ 1982; Görömbei András: A csehszlovákiai magyar irodalom 1945-1980, Bp. 1982; Zs. Nagy Lajos: A perceket riadtan összeseprem. Hét 1983/9; Dusza István: A múló idő dalosa, Nő 1984/2; Bodnár Gyula-Tóth László: Nyomkereső, Dsz. 1994; Szeberényi Zoltán: Magyar irodalom Szlovákiában (1945-1999) 1., 2000. O. A., F. Z. DÉNES Imre (Köbölkút, 1944. nov. 1.): nyelvész, főiskolai adjunktus. Érsekújváron érettségizett (1963), majd angol-spanyol szakot végzett a Komenský Egyetem BTK-n (1968). Előbb középiskolai tanár Po.-ban, 1970-től tanársegéd, majd adjunktus volt a nyitrai Pedagógiai Főiskola angol tanszékén. 1976-tól uo. az Irodalomkommunikációs Kabinet tudományos kutatója, 1981-től a Szlovák Nyelv és Irodalom Tanszék állományában fordítás- és irodalomelméletet oktatott. 1982-ben Franciaországba távozott, ezt követően tevékenysége ismeretlen. - Összehasonlító nyelvészettel, fordításelmélettel, irodalmi műalkotások adaptációjának kérdésével, szövegelemzéssel és szövegelmélettel foglalkozott. Bölcsészdoktori értekezését A spanyol, az angol, a magyar és a szlovák főnevek többes száma (1974), kandidátusi értekezését Az irodalmi művek adaptációja (1981) címmel írta. Cikkei, tanulmányai, tankönyvei, fordításai 1969-től jelennek meg különféle évkönyvekben, folyóiratokban. 84
